A FAZ A megosztó címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek „nem fog fájni” a brüsszeli eljárás, és a külföldről finanszírozott, „vagyis az amerikai milliárdos, Soros György által támogatott szervezetek elleni harc” nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a „belpolitikai polarizációt” szolgálja.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta „jó tapasztalatokat” szerzett arról, hogy a megosztottság előidézésében miként lehet felhasználni Brüsszelt. Ilyen esetekben „a népét védi a Magyarország elleni támadásoktól”, és „Soros bábjaiként állítja be” az EU vezető politikusait és a balliberális ellenzéket, a „kormánypárt által uralt médiumok pedig minden kötelezettségszegési eljárásban ennek „bizonyítékát látják”.
Orbánnak végül „bejön a számítása”, akkor is, ha kisebb módosításokat kell végrehajtani a törvényen, de „magas árat fizet ezért értelmetlen harcokba hajszolt országa” – írta a FAZ szerzője.
A Süddeutsche Zeitung Daniel Brössler kommentárját közli Jogi úton címmel, amely szerint „elméleti, mégis érdekes kérdés”, vajon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Magyarországot, amely elfordul „a demokrácia azon formájától, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban”.
Orbán „hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól”, a civiltörvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás pedig jelzi a „harcot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, hanem része is az EU-nak”.
Orbán „meg akarja bélyegezni” a külföldi pénzügyi forrásokkal rendelkező civil szervezeteket. Ez az egyik elem a Soros György elleni „gyűlölettel teli kampányban”, amelyhez „antiszemita színezetű” plakátok is tartoznak. A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi a külföldről támogatott egyesületek elleni harcban – tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy „az EU-ban elfogadhatatlan az ilyen paranoia”.
Mint írta, az EU-nak csak a jogi út marad, és a kötelezettségszegési eljárással elérheti, hogy Orbán legalább részben engedjen a vitában. A kormányfő eddig mindig visszarettent attól, hogy kiélezze a konfliktust az Európai Bizottsággal, ami azt mutatja, hogy „az EU nem tehetetlen, ha cselekszik”.
