Kormánypárti többséggel elfogadta a legfelső bíróságot átszervező javaslatot a lengyel parlament alsóháza. A 460 fős szejm jelen lévő képviselői közül 235-en szavaztak igennel, az ellenzék nem támogatta a szerinte a bírói függetlenséget veszélyeztető módosítást: a Jog és Igazságosság (PiS) párt tervezetét 192-en ellenezték, 23-an pedig tartózkodtak.
A voksolás előzménye, hogy az ellenzéki pártok összesen 1300 módosító indítványt nyújtottak be a tervezethez főként azzal a céllal, hogy minél hosszabb időre elnyújtsák a törvényjavaslat vitáját az igazságügyi és emberi jogi bizottságban – a szejm illetékes bizottsága azonban az összes ellenzéki módosító indítványt egy csomagban elutasította.
A reformtervezetet korábban az Európai Unió brüsszeli testülete is bírálta: az Európai Bizottság szerint „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak, például újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, és az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A 7-es cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
A legfelső bíróságról szóló törvényjavaslat három kamarára bontaná a testületet, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és a törvény hatálybalépésével egyidejűleg nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg, ezzel kormánypárti befolyást szerezve az igazságszolgáltatás felett.
A bírói függetlenséget veszélyeztető reformterv miatt már komoly utcai tiltakozásokat is tartottak Lengyelországban.
A csütörtöki parlamenti szavazás eredményének közzététele után ismét tüntetők csoportosultak a parlament épülete előtt, megrugdalva a tiltakozókat az épülettől elválasztó kordonokat. Az esti órákra nagyszabású tüntetést szerveznek az elnöki hivatal épülete elé. „Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy a jövő héten meg tudjuk indítani” – jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. „Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást” – mondta. Hozzátette: „a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához”.
Andrzej Duda konzervatív államfő csütörtökön tudatta, hogy nem hajlandó találkozni Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Utóbbi – aki korábban lengyel kormányfő volt – jelezte, hogy aggasztja a kialakult helyzet, és a szavazás után ismét találkozót kért Dudától a „hazájukban” kialakult politikai válság megvitatására. Tusk arra figyelmeztetett, hogy közös feladatuk megakadályozni, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások visszalépést jelentenek, és ellentmondanak az európai értékeknek.
Az Európai Bizottság „hajtóvadászatot indított” néhány olyan közép-európai országgal szemben, amely őszintén és világosan beszél az európai kihívásokról, és képes volt hatékony válaszokat adni azokra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek. A tárcavezető hozzátette, az Európai Bizottság hajtóvadászatán „hol Magyarországot, hol Lengyelországot pécézik ki maguknak”. Ennek újabb állomása, hogy a bizottság ismételten be akar avatkozni a lengyelek belügyeibe – közölte. Hangsúlyozta: a bizottságnak az lenne a feladata az európai jogrend szerint, hogy a szerződések betartása felett őrködjön, nem pedig az, hogy „politikai testületként lépjen fel, és pláne nem az, hogy politikai alapú megnyilatkozásokat tegyen”. Az Európai Bizottságnak ez a mostani „akciója” az európai szabályokkal és az európai alapértékekkel is ellentétes, „meg vagyunk döbbenve azon, hogy a hajtóvadászatnak egy újabb állomásához érkeztünk” – fogalmazott. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország szolidáris Lengyelországgal, barátságáról és szolidaritásáról ezúton is biztosítja Lengyelországot, délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök erről levélben is biztosította a lengyel kormányfőt.
