A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket – írja az MTI.
A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.
Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.) Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.
„Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani” – jelentette ki sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
„Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást” – mondta. Hozzátette: „a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához”.
Angela Merkel német kancellár még kedden hosszabb megbeszélést folytatott telefonon Andrzej Duda lengyel államfővel. Steffen Seibert, a német kormány szóvivője berlini tájékoztatóján lengyel újságírók kérdéseire elmondta, hogy a megbeszélésen a hamburgi G20-csúcs és az amerikai elnök varsói látogatása mellett a jogállamisággal kapcsolatos ügyekről volt szó. Arra a kérdésre, hogy melyik fél kezdeményezte a megbeszélést, azt mondta, hogy kölcsönös megállapodás alapján folytattak tárgyalást. Azzal kapcsolatban, hogy a német kormányfő miért a lengyel államfővel és nem kollégájával, Beata Szydlo miniszterelnökkel beszélt, Steffen Seibert közölte, hogy Lengyelországban az államfőnek is van szerepe a külpolitikában, és Angela Merkel egyaránt tartja a kapcsolatot Beata Szydlóval és Andrzej Dudával.
A német kormányszóvivő kiemelte: Berlin „nagy figyelemmel” követi a lengyel igazságügyi reform fejleményeit és a „lengyel civil társadalom folytatódó tüntetéseit” a tervezett reform ellen. A német kormány szerint helyes, hogy az Európai Bizottság a varsói vezetéssel folytatott párbeszédben kitér az igazságügyi rendszerre vonatkozó aktuális kérdésekre, mert ezek a kérdések „nagyon alapvetően érintik a hatalmi ágak szétválasztását és a független igazságszolgáltatást” – tette hozzá Steffen Seibert. Aláhúzta, hogy a hatalmi ágak elválasztása és az igazságszolgáltatás függetlensége „a működőképes jogállam ismérvei” közé tartozik.
Andrzej Duda kedden éjjel Varsóban tanácskozást tartott a lengyel törvényhozás alsóházának és felsőházának elnökével, és a találkozón az elnök kezdeményezésére kompromisszumos megoldásra jutottak az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak megválasztásáról szóló törvénymódosítás ügyében. A már elfogadott, államfői aláírásra váró jogszabállyal kapcsolatban Andrzej Duda által javasolt változtatás lényege, hogy bár a KRS tagjait ezután a parlament alsóháza fogja megválasztani, a kinevezésükhöz háromötödös többség kell.
Mi is beszámoltunk arról, hogy vasárnap több ezren gyűltek össze Varsóban és más lengyel városokban, hogy az igazságügyi reform miatt tiltakozzanak. A tüntetők diktátornak nevezték a kormányzó Jog és Igazságosság Párt vezetőjét, Jaroslaw Kaczynskit. Azt skandálták, hogy megvédik a demokráciát.
Az új szabályozás értelmében a parlament választja meg az úgynevezett bírói tanács tagjait, a testület biztosítaná a bírákkal szemben támasztott etikai elvárások teljesülését, s teljesítené a bírói kinevezéseket. Európai és lengyel ellenzéki politikusok is bíráltak a kormány tervét. Úgy látják, az intézkedés sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jog uralmát.
Kaczynski a vádakra azzal védekezett, hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszer a kommunizmusban gyökerezik, ezért radikális reformra van szükség. Másik ilyen, számos kritikát kiváltó intézkedés az a törvényhozás előtti tervezet, amely a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezését az igazságügyi miniszter hatáskörébe utalná.
