A lengyel ellenzék és az Európai Unió által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a Szejm is elfogadta. Az indítványt, amelyről tizenöt órán át folyt a vita, ötvenöt szenátor támogatta, huszonhárom ellene szavazott, míg ketten tartózkodtak – írja az MTI.
A szavazást követően tiltakozók gyűltek össze a törvényhozás épülete előtt. Azt skandálták, hogy „Gyalázat!”, „Árulók!”, „Demokráciát!”.
Mint megírtuk, az ellenzéki pártok korábban összesen 1300 módosító indítványt nyújtottak be a tervezethez főként azzal a céllal, hogy minél hosszabb időre elnyújtsák a törvényjavaslat vitáját az igazságügyi és emberi jogi bizottságban – a Szejm illetékes bizottsága azonban az összes ellenzéki módosító indítványt egy csomagban elutasította.
Az Európai Bizottság korábban azt közölte, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak, például újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, és az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A 7. cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) javaslatára.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról, illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A huszonöt fős testületnek tizenöt bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok – legfelső bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok – tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő tizenöt jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a Szejm választaná meg, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. Andrzej Duda államfő a törvényt még nem írta alá. Huszonegy napja van arra, hogy aláírja, megvétózza vagy kétségeit eloszlatandó az alkotmánybíróság elé terjessze a jogszabályt.
A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.
