Pedig ahogyan az a dokumentumból kiderül, 2010 és 2016 között a világban látványos átrendeződés volt tapasztalható. Ázsia előretört, Kína innovációs teljesítménye fejlődik a leggyorsabban, miközben Dél-Korea és Japán a világgazdaság leginnovatívabb szereplőinek számítanak. Az EU a jövőben lassú növekedéssel számol, beérve ezzel a visszaeső Kanadát és az Egyesült Államokat.
A hanyatló hazai kutatás-fejlesztést tekintve nehéz komolyan venni a kormány hangzatos vízióit, melyek Magyarországot Európa „start-up központjaként”, a V4-eket pedig az EU gazdasági motorjaként láttatják. Orbán Viktor kormányfő márciusban, a közép- és kelet-európai innovátorok varsói kongresszusán a V4-ek vezetőivel közösen is kiállt a tudásalapú gazdaság fontossága mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a visegrádi kooperációval hozta összefüggésbe a magyar innováció fellendülését. Márciusban szintén arról beszélt, hogy Magyarország Európában innovációs központtá kíván válni.
Egyelőre azonban hazánkhoz hasonlóan valamennyi V4-tagállam a mérsékelten innovatív kategóriába tartozik, miközben az EU fő innovátorai a skandináv államok, illetve Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország. De akkor sincs okunk bizakodásra, ha a visegrádi együttműködésből indulunk ki, Magyarország pozíciója a regionális közösségen belül sem erős. Bár Csehország innovációs teljesítménye szintén 3,5 százalékkal esett vissza, Prága a dokumentum szerint regionális innovációs központnak számít. S meglepő, de a térség másik innovációs központja a bizottság szerint nem Budapest, hanem Pozsony. Szlovákia komolyan veszi a kutatás-fejlesztést, a bizottság dokumentuma szerint hat év alatt 8 százalékot lépett előre.
Lapunk több, a területen dolgozó kormányzati forrást megkeresett, valamennyien a Pálinkás József által vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) felelősségét hangsúlyozták. – A 2015-ben létrehozott NKFIH több mint 500 milliárd forintot osztott ki – hívta fel rá figyelmünket egyik forrásunk. Hozzátette, az elhibázott támogatási programok nem motiválták a kutatói közeget és a piacot sem. Ez vezetett oda, hogy mind a tudományos publikációk idézettsége, mind az eladási mutatók csökkentek az elmúlt hat évben. – Mindezt úgy, hogy a kutatási témapályázatok összege 50 százalékkal nőtt; írtak ki láthatósági pályázatot a legjobban publikálóknak; az egyetemek tízmilliárdokat nyertek kiválósági központokra; lett Nemzeti agykutatási program tízmilliárd forintért, és Lendület program. Mindez nem javított, hanem rontott a helyzeten – mondta egy kormányzati forrásunk.
