A szlovák kormánynak elvi szempontból alapvető problémája van a menekültkvótákkal – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.
Fico a pozsonyi TASR hírügynökség kérdésére válaszolt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével megtartott tárgyalásai utáni közös sajtóértekezleten. A TASR azt kérdezte Robert Ficótól, mi a véleménye arról, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka szerdán közzétett állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.
„Egyelőre nem fűzhetek kommentárt az Európai Bíróságon zajló eseményekhez. Kivárjuk a végső döntést, amelynek az év végéig kellene megszületnie” – mondta a szlovák kormányfő. Arra a felvetésre, mi lesz, ha az Európai Bíróság a magáévá teszi Yves Bot ajánlását, a szlovák kormányfő leszögezte: ezt a végső döntés megszületése után tudná megmondani. „Feleslegesen nem fogom most megelőlegezni a Szlovák Köztársaság kormányának semmiféle eljárását” – hangsúlyozta Fico.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a négy visegrádi ország az illegális migráció kérdésében jelenleg sem tétlen. Emlékeztetett: a V4-ek közös levelet küldtek az olasz miniszterelnöknek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a menekülthullám által leginkább sújtott Olaszországgal, és felajánlották neki segítségüket. Fico kifejezte reményét, hogy sikerül tető alá hozni a V4-ek és az olasz kormányfő találkozóját, amelyen a visegrádiak újra felajánlhatnák „szolidaritásuk hatékony formáit”.
„Ez konkrétan azt jelenti, hogy pénzről, technikáról és emberekről beszélünk” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Jean-Claude Juncker kijelentette, támogatja, hogy Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország tárgyalásokat folytasson Olaszországgal a szolidaritás kifejezése és a mediterrán országra nehezedő migrációs nyomás csökkentése érdekében.
A sajtótájékoztató közben egyébként egyszer megcsörrent Juncker öreg Nokia telefonja, épp akkor, amikor Fico belekezdett volna mondanivalójába – szúrta ki a Politico. Az Európai Bizottság elnöke nem fogadta a hívást, és anélkül, hogy a készülékre nézett volna, közölte, a felesége keresi.
Majd megnézte a telefont, és kijelentette: „nem, Merkel asszony volt”.
A lengyel média arról számolt be, hogy Juncker a szlovák kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten Brüsszelben elmondta: arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy szervezzen találkozót a visegrádi országok és a brüsszeli testület között, amelyen „az európai ügyekre vonatkozó általános témákról” tárgyalnának.
Lengyelország nyitott a visegrádi csoport (V4) és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokra az európai ügyekről, többek között a migrációs válságról – közölte Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes csütörtökön Varsóban, reagálva Juncker javaslatára.
„Sok nehéz ügy van, amely politikai képzelőtehetséget és őszinte megbeszélést igényel” – állapította meg a kezdeményezéssel kapcsolatban Szymanski, hozzáfűzve: Lengyelország mindig készen áll az ilyen párbeszédre, hiszen „Európa politikai stabilizálása közös érdek”.
A tervezett tárgyalások legfontosabb témáit firtató kérdésre válaszolva a lengyel politikus aláhúzta: az Európai Unió (EU), valamint ezen belül Közép-Európa érdekében áll „annak a politikai válságnak a megoldása, amelyet többek között a migrációs politika körüli feszültség okoz”.
A V4 három tagországa esetében (Magyarország, Lengyelország és Csehország) ez EB előző nap ugyanis újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt megindított kötelezettségszegési eljárást.
Szymanski a megtárgyalandó témák között megemlítette a védelmi politika és a közös uniós piac jövőjét illető „észszerű kompromisszumok” szükségességét is.
Fico a sajtóértekezleten a mélyebb vita szempontjából hasznosnak minősítette az EU-n belüli szűkebb formátumú megbeszéléseket. A találkozó valószínű időpontjának szeptember 13-át jelölte meg, ami egyben Juncker rendszeres évértékelő beszédének tervezett dátuma az Európai Parlamentben – írja az MTI.
Mi is beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerdán javasolta a bíróságnak, hogy utasítsák el a magyar és a szlovák kormány keresetét, amellyel a két állam a menedékkérők kötelező áthelyezésének megsemmisítését szeretné elérni.
Érvelése szerint a tanácsi döntés egy úgynevezett nem jogalkotási aktus keretében meghozott határozat, erre azonban az uniós alapszerződés lehetőséget biztosít. Emiatt ugyanakkor a keresetben felhozott eljárásjogi érvek sem állhatták meg a helyüket, vagyis a döntés meghozatala során nem kerülték meg a jogalkotási eljárást.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa 2015 szeptemberében döntött arról, hogy 120 ezer menedékkérőt olasz és görög táborokból szétoszt a tagállamok között, és egy kvóta alapján minden állam saját hatáskörben folytatja le a menekültügyi eljárást. Magyarország esetében ez 1294 menedékkérő kérelmének elbírálását jelentette volna. A főtanácsnok tulajdonképpen minden magyar (és szlovák) érvelést alaptalannak minősített.
A perben a felperesek oldalán Lengyelország, míg az Európai Tanács mellett Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország, valamint az Európai Bizottság szállt be.
Robert Fico a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – képviseletében Brüsszelben a nagy nemzetközi cégek által a nyugati és keleti uniós országokban azonos csomagolású, de eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerek problémájáról tárgyalt Jean-Claude Junckerrel. Hangsúlyozta, hogy komoly politikai problémáról van szó, amelyet már az uniós bizottság is elismer. Kijelentette: véget kell vetni az eltérő címkézés elterjedt szokásának, az azonos termékek és azok azonos minősége, valamint az élelmiszerbiztonság érdekében uniós szabályozásra van szükség. A közös fellépés elengedhetetlen, ugyanis nyomást helyez a gyártókra, amelyek részéről már voltak pozitív visszajelzések – mondta. A kiküldött munkavállalók kérdésével kapcsolatban elmondta, Szlovákia jó és tisztességes kompromisszumot szeretne a kérdésben, ugyanis az hatással lesz a jövőben az országban jelentkező egyre súlyosbodó munkaerőhiányra is.
Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy bizonyos okok miatt másodrangú állampolgárok legyenek az Európai Unióban. Teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, ha élelmiszergyártók ugyanolyan márkanév alatt különböző minőségű termékeket hoznak forgalomba. Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy véget vessen annak, hogy Európában ilyen előfordulhasson – jelentette ki. (MTI)
