Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka azt javasolta a bíróságnak, hogy utasítsák el a magyar és a szlovák kormány keresetét, amellyel a két állam a menedékkérők kötelező áthelyezésének megsemmisítését szeretné elérni.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa 2015 szeptemberében döntött arról, hogy 120 ezer menedékkérőt olasz és görög táborokból szétoszt a tagállamok között, és egy kvóta alapján minden állam saját hatáskörben folytatja le a menekültügyi eljárást. Magyarország esetében ez 1294 menedékkérő kérelmének elbírálását jelentette volna. A főtanácsnok tulajdonképpen minden magyar (és szlovák) érvelést alaptalannak minősített.
A perben a felperesek oldalán Lengyelország, míg az Európai Tanács mellett Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország, valamint az Európai Bizottság szállt be.
A francia Yves Bot főtanácsnok érvelése szerint a tanácsi döntés egy úgynevezett nem jogalkotási aktus keretében meghozott határozat, erre azonban az uniós alapszerződés lehetőséget biztosít. Emiatt ugyanakkor a keresetben felhozott eljárásjogi érvek sem állhatták meg a helyüket, vagyis a döntés meghozatala során nem kerülték meg a jogalkotási eljárást.
A főtanácsnok ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapszerződés értelmében, szükséghelyzet esetében, a kifejezetten menekültügyi tárgyú jogalkotás során el lehet térni a szokásos jogi eljárástól. Mindezek miatt nem volt szükség sem arra, hogy a nemzeti törvényhozásokkal, sem arra, hogy az Európai Parlamenttel konzultációkat folytassanak le. Mivel az Európai Bizottság nem ellenezte a javaslatot azt követően sem, hogy módosítottak az általuk beterjesztett szövegen, a tanácsnak elegendő volt minősített többséggel elfogadni a határozatot, nem volt szükség egyhangúságra.
A főtanácsnok szerint az sem megfelelő érv, hogy az áthelyezés nem eléggé hatékony. Egyrészt erre már csak utólag lehet következtetni, másrészt éppen a magyar és szlovák magatartás, vagyis a menedékérők elutasítása miatt csökkent a vártnál kisebb mértékben az olasz és görög táborok zsúfoltsága.
Yves Bot hozzátette, mindez „ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos azon kötelezettséggel, amely a tagállamokra a menekültügyi politika területén vonatkozik.” Itt jegyezte meg a főtanácsnok azt is, hogy az adott helyzetben ez a határozat igenis segítséget jelentett a túlterhelt görög és az olasz menekültügyi rendszer számára, az Európai Tanács pedig nem hozott olyan döntést, ami meghaladja az adott helyzetben nyilvánvalóan szükséges és hatékony megoldás kereteit.
A főtanácsnoki indítvány semmiben sem köti a bíróságot, a tapasztalatok szerint azonban az indítvány és az ítélet sok esetben találkozik. Az Európai Bíróság várhatóan még idén ítéletet hirdet a kvótaperben.
Völner: Az Európai Bíróság a Soros-terv végrehajtásán dolgozik
Völner Pál szerint minden uniós intézmény, így az Európai Unió Bírósága is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát. (MTI)
