Megszavazták az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni amerikai szankciókat

A kereskedelmi korlátozásokat többek között a krími megszállással és Teherán tiltott rakétaprogramjával indokolta a szenátus.

A szankciók érintenek európai és amerikai cégeket egyaránt. Korlátozzák az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit is orosz vállalatokban, és amerikai cégek nem vehetnek részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése legalább 33 százalékos. Amerikai bankok egyébként már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.

A szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek. Pénzbüntetést kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban – például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében –, vagy bármilyen módon segítik az ilyen jellegű beruházásokat. A törvénynek ez a passzusa azonban nem kötelező érvényű, alkalmazásáról az elnök dönthet.

Európai politikusok – köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – már a törvénycsomag tárgyalásakor tiltakoztak, de aggodalmaikat fejezték ki egyes amerikai cégek, mint például az ExxonMobil is. Az amerikai gáz- és olajcégek tiltakozása nyomán módosították a törvénynek ezt a részét, és a végső változat szerint amerikaiak akkor nem vehetnek részt orosz energetikai projektekben, ha azoknak orosz vállalkozások is részesei.

Az új szankciókat Moszkva ellen az amerikai törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezésével, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatásával, az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással indokolják.

Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók vagy az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.

A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e program résztvevőivel. A törvény fegyverembargót is előír.

A csütörtöki döntés összefügghet azzal, hogy Irán ugyanazon a napon egy műhold felbocsátására is alkalmas ballisztikus rakétát, fárszi nevén a Szimorgot (főnix) lőtt ki egy teszt keretében.

Az Egyesült Államok azonnal provokatív tettnek minősítette a rakétakilövést, és jelezték, hogy Teherán ezzel megcsúfolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ben hozott, 2231-es számú határozatát. Az emített határozat – egyebek közt – felszólítja Iránt arra, hogy ne folytasson olyan ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységet, amelyek atomfegyver hordozására alkalmasak.