Összecsapások kísérik a venezuelai szavazást, többen meghaltak

Tüntetések, úttorlaszok építése és utcai összecsapások közepette zajlanak Venezuelában a választások.

MTI
2017. 07. 30. 17:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A feszültség nagy a gazdasági csőd közelébe jutott dél-amerikai országban. Április óta több mint száz ember vesztette életét az erőszakba átcsapó megmozdulásokban. Szombat éjjel fegyveresek agyonlőtték a kormányoldal egyik képviselőjelöltjét: betörtek a lakásába, és több lövéssel végeztek vele – közölte az ügyészség, de a bűncselekmény indítékáról nem adott magyarázatot.

Ellenzéki források szerint az elmúlt pár órában további három embert gyilkoltak meg, köztük a Demokratikus Akciópárt ifjúsági vezetőjét. Összecsapásokról érkeztek hírek tüntetők és a Nemzeti Gárda között a főváros, Caracas több kerületéből, de Lara, Mérida és Táchira szövetségi államokból is.

A reggel hatkor megkezdett választásokon az elsők között adta le a szavazatát Nicolás Maduro államfő. „Én vagyok az első szavazó. Isten áldását kérem, hogy a nép szabadon gyakorolhassa jogát a demokratikus választásra... Donald Trump császár meg akarta akadályozni, hogy a nép élhessen a jogával a szavazásra” – jelentette ki.

Az ellenzék az egész alkotmányozó nemzetgyűlési választást elutasította, és nem indított képviselőjelölteket. Felszólította Caracas lakosságát, hogy vasárnap folyamán tartson egy nagygyűlést a várost átszelő főúton. Azt is kérte az emberektől, hogy emeljenek útakadályokat az egész országban, noha a kormány tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette meg azokat, akik akadályozzák a szavazás lebonyolítását.

A szavazóhelyiségekhez országszerte 232 ezer katonát vezényeltek ki, hogy elejét vegyék a szavazóhelyiségek blokádjának vagy megtámadásának. A parlamenti többségben lévő ellenzék szerint az alkotmány átírása arra szolgál, hogy Maduro hatalmon maradhasson, megkerülhesse a parlamentet, és ne kelljen megtartani jövőre az elnökválasztást. Az államfőt azzal vádolják, hogy „a kubai rendszer útjára” tereli az országot. A kormány azt hangoztatja, hogy a nemzetgyűlésnek „szuper hatalma” lesz, feloszlathatja a parlamentet is, de hozzá fog járulni, hogy helyreállíthassák a gazdaságot. Megfigyelők szerint a szavazásról szóló kulcsfontosságú adat a részvételi arány lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.