A Perzsa (Arab)-öböl térségében élő emberek ezreit érintő, Katarral szembeni büntetőintézkedések eltörlésére hívta fel a szankciókat elrendelő négy arab államot Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szombaton Dohában – írja az MTI. Drian katari kollégájával, Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejkkel közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről.
A magyar állami hírügynökség tudósítása szerint a francia külügyi tárca vezetője kiemelten fontosnak nevezte a katari lakosságot érintő büntetőintézkedések eltörlését, különös tekintettel a többnemzetiségű családokra, amelyeket a blokád elválasztott egymástól.
Június elején Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom – a belügyeikbe való beavatkozásra, nemzetbiztonsági okokra, valamint terrorszervezetek támogatására hivatkozva – megszakították kapcsolataikat a kicsiny, de gazdag öböl menti országgal, leállították a légi járatokat fővárosaik és Doha között, és lezárták légterüket a katari repülőgépek előtt. Szaúd-Arábia egyúttal lezárta Katar egyetlen – a sivatagi királysággal közös – szárazföldi határát, megnehezítve a kisállam élelmiszer-ellátását. A diplomáciai és gazdasági blokádhoz később más országok is csatlakoztak.
A négy ország június 22-én 13 követelést támasztott Katarral szemben. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárása, az Iránnal fenntartott kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. A négy ország hangsúlyozta, hogy feltételeikről nem alkudoznak, és Katart elszigetelő további lépésekkel fenyegetőztek, ha Doha nem fogadja el követeléseiket.
Katar visszautasította a követeléseket, amelyek szerinte teljesíthetetlenek.
A katari külügyminiszter a szombati dohai sajtótájékoztatón üdvözölte Párizs közvetítési kísérletét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tárgyalások csak Katar szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehetségesek.
A szankciós intézkedések eddig nem befolyásolták jelentős mértékben a katariak mindennapjait. Az emírség vezetése átvállalta a gazdasági blokád miatt megnövekedett szállítmányozási költségeket, az élelmiszer-ellátás biztosításáért pedig az ország szövetségeseihez, a többi között Törökországhoz fordult segítségért.
