Kubában született Kolumbusz Kristóf. No nem a Nagy-Antillák legnagyobb szigetén, az igazi Kubában – amelyet különben is ő fedezett fel –, hanem Cubában, a Tejo folyótól délre, a portugáliai Alentejo egyik kis falujában. Ezt állítja a portugál történész, Fernando Branco. A Coimbrai Egyetem tanára arra készül a lisszaboni Műszaki Főiskola (IST) támogatásával, hogy a nyár után dns-mintavétel révén derítsék ki állításának igazát: Kolumbusz azonos-e egy Pedro Ataíde nevű portugál kalózzal. Branco 2012-ben Kolumbusz Kristóf portugál nemes? című könyvében adta ki kutatásainak eredményeit, és ebben foglalta össze, miért feltételezi, hogy Kolumbusz nem genovai, hanem portugál volt. Kolumbusz és idősebbik fia, Diego sírja a sevillai dómban van 1899 eleje óta, és 2006-ban hitelesítették dns-teszttel, hogy valóban ők nyugszanak a szarkofágban. A másik mintát Pedro Ataíde egyik unokaöccsének holttestéből veszik, és nem mindegy, milyen állapotban vannak a földi maradványok. Az engedélyezési eljárás évekig tartott, és csak most jutott odáig, hogy egyáltalán felmerülhet a következő, döntő lépés. A vizsgálatot spanyolországi Santiago de Compostela-i Egyetem kutatói fogják elemezni a nyár végén, és levonni a talán végleges következtetést, amellyel pontot lehet tenni a származásával kapcsolatos egyik vita végére.
Branco szerint Ataíde nem esett el 1473-ban a portugál királyság délnyugati csücskénél, a Szent Vince-foknál vívott csatában, amelyben részt vett egy francia, Culon nevű kalóz is. Itt jön a merész csavar, amelyre Branco egész elméletét építette: Ataíde túlélte a portugál hajókkal szembeni csatát, úszva ért partot valahol a déli Algarve térségében, ahol attól kezdve a saját biztonsága érdekében a Pedro Culon vagy Colón nevet használta, mert Portugáliában családja részt vett a későbbi II. János király (1481–1495) elleni összeesküvésben. Branco több mint ötven olyan mozzanatot talált Ataíde életében, amely megegyezik Kolumbusz portugáliai életének eseményeivel (1476–1485).
Mivel Kolumbusz tudatosan kerülte, hogy információkat adjon a származásával kapcsolatban, vadabbnál vadabb elméleteknek adott táptalajt. Ezek szerint volt már katalán, galiciai, extremadurai, baszk, kikeresztelkedett zsidó, sőt norvég, horvát, görög vagy éppen angol. De mind közül a legmerészebb az Egyesült Államokban élő portugál történész, a kizárólag Kolumbusz életét kutató Manuel Rosa elmélete, aki szerint királyi vér csörgedezhetett Kolumbusz ereiben. Őse a mi néhai I. (Jagelló) Ulászló királyunk volna, akit szerinte 1444-ben, a miatta elvesztett várnai csatában mégsem fejeztek le a törökök, hanem sikerült elmenekülnie, majd Henrique Alemao néven Madeira szigetén telepedett le, és ott élt tovább. Ezeket a következtetéseket azután vonta le, hogy rájött, hamis a genovainak tartott hajós 1498-as végrendelete, szerinte a spanyol igazságszolgáltatás 90 évvel későbbi műve. Szerinte tulajdonképpen II. János király titkos ügynöke volt, aki csak azért tartott ki a nyugati hajóút elmélete mellett, hogy ezzel távol tartsa a portugál királyság legfőbb vetélytársát az ázsiai piacoktól.
