Vlagyimir Putyin erről a finnországi Savonlinnában beszélt csütörtökön, amikor felkereste az országot függetlensége kikiáltásának századik évfordulóján.
Az orosz vezető kijelentette, hogy a szankciók pontos tartalmának ismeretében mindenképpen válaszolni fognak rájuk. Putyin azt is kijelentette, hogy Oroszország egyelőre visszafogottan viselkedik Washington politikájával szemben, de nem lehet mindig eltűrni mások szemtelenségét. „Nagyon visszafogottan, nagyon türelmesen viselkedünk, de egy adott ponton válaszolnunk kell, mert nem lehet eltűrni a végtelenségig az arcátlanságot országunkkal szemben” – mondta a Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A szankciók indoklásául Washingtonban a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást hozzák fel, amelyek ügyében vizsgálat folyik. Erről Putyinnak az a véleménye, hogy „oroszellenes hisztériakeltés folyik”. „Nagyon szomorú, hogy az orosz–amerikai kapcsolatokat feláldozzák belpolitikai célok miatt” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a szankciók teljes mértékben megsértik a nemzetközi jogot.
Az elnök „nagyon sajnálatosnak” minősítette a kapcsolatok ilyen mérvű romlását, és egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy „közösen sokkal hatékonyabban lehetne rendezni az olyan súlyos problémákat, amelyek egyformán nyugtalanítják az orosz és az amerikai népet”. Példaként a nemzetközi válságok rendezését, a terrorizmus elleni harcot, a környezet védelmét, az illegális bevándorlás leállítását, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet hozta fel, de megemlítette a gazdasági fejlődés előmozdítását is. Hozzátette: reméli, hogy a helyzet valamikor megváltozik, és a két ország viszonya „új minőségi szintre” jut.
A Balti-tengeren jelenleg folyó orosz–kínai haditengerészeti gyakorlattal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország és Kína katonai együttműködése „a világ stabilitásának és biztonságának az egyik eleme”, a gyakorlat nem fenyeget senkit, és Oroszország kész az együttműködésre a tenger partján fekvő semleges államokkal.
Putyin csütörtök délután érkezett az orosz határtól nem túl messze fekvő Savonlinna finn városba, ahol Sauli Niinistő finn elnökkel tárgyalt, és ezt követte a sajtótájékoztató. Programjában szerepelt a Saimaa tavi hajóút az Olavinlinna kastélyba, ahol az oda látogató Moszkvai Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr) egy Csajkovszkij-művet ad elő az évi operafesztivál keretében.
Ugyancsak csütörtökön Anthony Scaramucci, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: az amerikai elnök „aláírhatja a szankciókról szóló törvénycsomagot a jelenlegi formájában is, de akár meg is vétózhatja, hogy még keményebb megállapodás szülessen Oroszország ellen”. A múlt pénteken kinevezett Scaramucci kifejtette azt is, hogy az elit nem szereti, amit Trump csinál, de Trump „megtöri majd ezt az elitet”.
Eközben a német gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet: az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború veszélyével fenyeget az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók ügye. Brigitte Zypries, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa az ARD országos köztelevíziónak azt mondta, „nagyon rossz lenne” egy kereskedelmi háború, de ha a washingtoni képviselőházban kedden elfogadott törvény alapján német vagy más európai uniós cégeket is sújtó szankciókat lépnek életbe, az EU kénytelen lesz „ellenszankciókkal” válaszolni.
A német kormány orosz kapcsolatokkal foglalkozó megbízottja, Gernot Erler szerint a tervezett szankciók szoros összefüggésben állnak Donald Trump elnök Amerca First (Amerikai az első) névvel meghirdetett politikájával. A washingtoni vezetés kiemelt figyelmet fordít az energiahordozók kivitelére, hogy munkahelyeket teremtsen otthon, és erősítse az ország külpolitikai pozícióját.
Ez a háttere az Oroszország elleni szankciókról szóló új törvénynek is, amely ugyan egyedül az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket nevesíti, de bármelyik európai–orosz együttműködési projektet sújthatja az energiaellátás területén – mondta az SPD-s politikus a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak. Így a szankciók akár a már meglévő vezetékek karbantartási munkálatait is érinthetik, ami nagyban befolyásolhatja az EU energiaellátását – fűzte hozzá.
A koalíciós társ jobbközép CDU részéről nyugalomra intenek. Roderich Kiesewetter parlamenti (Bundestag-) képviselő, a párt egyik vezető külügyi szakpolitikusa a Deutschlandfunk országos közrádiónak nyilatkozva kiemelte: az EU és Berlin közbenjárására módosították az eredeti tervezetet, belevették, hogy az elnöknek konzultálnia kell az európai partnerekkel, mielőtt dönt a szankciók kivetéséről. Ezért eltúlzott a törvény miatti aggodalom.
Azonban a törvényben nem rögzítik a konzultációs eljárás szabályait és azt sem, hogy mely partnerekkel kell egyeztetni – emelte ki csütörtöki közleményében a kelet-európai térségben érdekelt német vállalatok szövetsége (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft – OA).
Ezért – tették hozzá – az új amerikai szankciók ügye „Damoklész kardjaként lebeg az energiaszektorban érdekelt cégek felett”, amelyek körében már most érzékelhető a bizonytalanság és az aggodalom, hogy oroszországi vonatkozású projektjeik miatt hátrányt szenvedhetnek az amerikai piacon.
Az OA szintén kiállt amellett, hogy az EU-nak az európai cégeket sújtó esetleges szankciókra ellenszankciókkal kell válaszolnia. Közleményükben hangsúlyozták: a törvényben egyértelműen szerepel, hogy az orosz energiahordozókat szállító vezetékrendszereket érintő szankciók célja az Európába irányuló amerikai energiaexport növelése, amerikai munkahelyek teremtése és az amerikai külpolitika pozíciójának erősítése. A „politikai célok és a gazdasági érdekek nyílt összekeverése nagyban ronthatja az Oroszország elleni szankciók elfogadottságát” – írta az OA. Rámutattak, hogy az orosz energiahordozók exportját csaknem 90 csővezetéken keresztül végzik, és számos vezeték építésében és üzemeltetésében európai cégek is közreműködnek.
Kiemelték: az ügy éppen akkor bizonytalanítja el a német gazdaság szereplőit, amikor ismét fellendülés kezdődik a német–orosz és a német–kelet-európai gazdasági együttműködésben. Az év első öt hónapjában a térség egészével folytatott kereskedelmi forgalom éves szinten 22,4 százalékkal 52,4 milliárd euróra emelkedett, és ezen belül a német–orosz kereskedelmi forgalom a már korábban bevezetett szankciók ellenére 31,9 százalékkal 24,3 milliárd euróra nőtt.
Emellett az OA Európa számára előnyös projektnek minősítette az Északi Áramlat gázvezeték második vezetékpárjának a megépítését. Michael Harms, a szervezet elnökének szavaival „a vezeték megépítése javítana a kontinens gázellátásán és pótolni tudná a saját európai termelés csökkenése miatt keletkező hiányt és egyúttal nagyban hozzájárulna az árak stabilizálásához is”.
Az OA – az euróövezeti tagság révén Szlovéniát nem számítva – a volt Jugoszlávia területén fekvő országokban, a Romániában és Bulgáriában, valamint – a szintén az eruóövezethez tartozó balti országokat nem számítva – a volt Szovjetunió területén tevékenykedő államokban, összesen 21 országban tevékenykedő német vállalatok érdekeit képviseli.
Az amerikai képviselőház szerdán szavazta meg az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat tartalmazó törvénycsomagot, és továbbküldte voksolásra a szenátusba. Szerda esti információk szerint a szenátusban is megállapodásra jutottak a politikusok, és várhatóan még a héten jóváhagyják a törvénycsomagot. A vita a szenátorok között az észak-koreai szankciókról folyt, egyes szenátorok ugyanis ellenezték a Phenjannal szembeni újabb lépéseket.
A törvénycsomagban megfogalmazott szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozással megvádoltakat.
A törvény korlátozná az Egyesült Államok beruházási lehetőségeit orosz vállalatokban, s amerikai cégek nem vehetnének részt olyan energetikai projektekben, amelyekben orosz vállalatok részesedése 33 százalékos vagy ennél nagyobb arányú. Amerikai bankok már eddig sem folyósíthattak hosszú lejáratú hiteleket energetikai projektekkel foglalkozó orosz vállalkozásoknak.
Az új szankciók európai – német, holland, osztrák, francia – vállalatokat is érintenek: pénzbüntetést kellene fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban, köztük a több mint 11 milliárd dolláros beruházással készülő Északi Áramlat-2 olajvezeték megépítésében, vagy valamilyen módon segítik ezeket a beruházásokat. A tervezet eddigi végső változata szerint azonban az európai vállalatokra kirótt büntetés nem kötelező érvényű, az elnök döntésétől függ.
A törvénycsomag fontos része, hogy kongresszusi jóváhagyást ír elő az amerikai elnöknek minden olyan döntést illetően, amely „jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát”. Vagyis Donald Trump nem oldhatná fel a Moszkva elleni szankciókat saját hatáskörében.
A Fehér Ház eleinte habozott, a héten azonban Sarah Huckabee Sanders szóvivő megerősítette, hogy Donald Trump várhatóan aláírja, és ezzel törvényerőre emelkednek a szankciók.
