Sylvi Listhaug norvég bevándorlásügyi miniszter már a Stockholmba tartó gépen ült kedden, amikor közölték vele, hogy svéd kollégája, Helene Franzon váratlanul lemondta a találkozót. Először nem indokolták a döntést, de aztán a VG című norvég lap érdeklődésére azt írták: egyértelművé vált, hogy Listhaug látogatása a norvég választási kampány része, amiben a szociáldemokrata Franzon nem kíván részt venni, ezért nagyon szívesen várja kollégáját a szeptember 11-i választások után.
Listhaug, aki a kormánykoalícióban részt vevő, jobboldali Haladás Párt minisztere, tagadta, hogy kampányolni érkezett volna Stockholmba, szerinte egyszerűen tudniuk kell a norvégoknak, hogy mi történik a szomszédos országban. Természetesen a bevándorlásra gondolt, és arra a 60 no-go zónára, vagyis európaiak számára nem biztonságos környékre, amelyek szerinte Svédországban léteznek. Ezek emlegetése már önmagában udvariatlanság Svédországban, de a miniszter tudta fokozni.
Azt tervezte, hogy meg is látogatja a leghírhedtebb no-go zónát, Stockholm Rinkeby nevű, rossz hírű külvárosát, ahol csaknem 100 százalék a bevándorlók aránya, hogy lássa, „milyenek a körülmények”, illetve tanulmányozza, milyen hibákat követtek el a svédek a túlságosan nagy mértékű bevándorlással és a hiányos integrációval – nyilván azért, hogy ők Norvégiában ne kövessék el ugyanezeket. Listhaug szerint ugyanis politikai ellenfeleik, a Munkáspárt és a centristák évente 20 ezer bevándorlót akarnak betelepíteni Norvégiába.
A felmérések szerint az alig két hét múlva esedékes norvég választásokon nagyon kiegyenlítettek az erőviszonyok: a kormányzó konzervatív-jobboldali szövetség és a munkáspárti, baloldali és centrista erők közel azonos támogatottsággal bírnak. Ebbe a helyzetben a Haladás Párt és Listhaug egyértelműen a szélsőjobboldali szavazók kedvében akar járni az elhibázott svéd modell és a no-go zónák emlegetésével. Erna Solberg, konzervatív norvég miniszterelnök is kitért a kérdés elől, és nem kommentálta érdemben miniszterének látogatását.
2015 óta Norvégiában is megugrott a menedékkérők száma, de korántsem annyira, mint a szomszédos Svédországban. Bár elvileg jelentős támogatások járnak a menekülteknek, az eljárás hosszadalmas és bürokratikus. Sokaktól tagadják meg a menekültstátuszt, és még arra is volt példa, hogy az északi útvonalon érkező szíriai menedékkérőket Oroszországba toloncolták vissza.