Csúcsra járatják a háborús pánikkeltést Szerbiában

A szerb kormánypárti média már arról cikkezik, hogy albán fegyveresek gyülekeznek az ország határainál.

„Riadó, az albánok háborúra készülnek! 160 ezer felfegyverzett ember várja az engedélyt a támadásra!” – ezzel a címmel köszönt be augusztus elején az Informer nevű szerb kormánypárti bulvárlap, amely az orosz Szputnyik hírportál szerb változatának cikkéből kiindulva egészen meghökkentő dolgokat közölt. Az eredeti írásban Milan Mijalkovski nyugalmazott biztonságpolitikai egyetemi oktató azt nyilatkozta, hogy az albánoknak a térségben 160 ezer emberük van felfegyverkezve négy hadosztályban, nevezetesen Koszovóban, Macedóniában, Görögország északi részén és Montenegróban, ezek pedig támadni fognak, ha a „nyugati mentoraiktól” parancsot kapnak.

Mijalkovski szerint az albánok egy ilyen támadással két legyet is ütnének egy csapásra: egyrészt ha Szerbiában zavargásokat provokálnának ki, azzal megakaszthatnák a Koszovóról szóló párbeszédet. Ismeretes: július végén Aleksandar Vucic köztársasági elnök párbeszédet sürgetett Koszovó jövőjéről, a szerb Blicben közölt írásában pedig amellett érvelt, hogy Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük. Mijalkovski szerint azonban van egy másik ok is, ami miatt az albánok támadásra készen állnak: ezzel Macedóniát – amely el akarja kerülni a polgárháborút – arra kényszerítenék, hogy elfogadja az albánok feltételeit.

Az Informer ugyan nem járt utána annak, hogy mi igaz a 160 ezer fegyveres albánról szóló híresztelésekből, megkérdezte viszont a Koszovóért felelős iroda igazgatóját, Marko Djuricot, aki elmondta: a múlt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a szélsőségek nem pusztán kitalált veszélyek. A politikus hozzátette: Szerbia mindent megtesz azért, hogy a nehezen megteremtett békét megőrizzék a Balkánon.

De nem csak a legnagyobb példányszámban eladott szerb bulvárlap kongatta meg a vészharangot: a Vecernje Novosti nemrég egy egészen különös forgatókönyvről írt. A napilap szerint a szerb hírszerzés figyelmeztetést kapott: az albánok arra készülnek, hogy jól felfegyverzett csoportokat dobjanak át a Szerbia és Macedónia közti határterületre, majd onnan szerb katonai és rendőrségi egyenruhában átlépjék a macedón határt, hogy ott felderítőmunkát végezzenek. Mint írták, az lenne a céljuk, hogy diplomáciai háborút provokáljanak ki Szerbia és Macedónia között.

Ám még ha a teljes szerb kormánypárti sajtó fegyveres konfliktusokkal riogat is, akkor sem mehetünk el a tények mellett: Koszovót a legtöbb nyugat-európai állam már elismerte, így párbeszéd ide vagy oda, aligha fogják felülírni a korábbi döntésüket annak hatására. De az is irracionális lépésnek tűnik, hogy az albánok fegyveresen kényszerítenék Szkopjét arra, engedjen a követeléseiknek. Zoran Zaev kormányában a két legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért és az Albánok Szövetsége tagjai is helyet kaptak, sőt a Besa (Ígéret) nevű albán párt is közölte, hajlandó támogatni a kormány reformintézkedéseit.

A leírtakat igazán csak az teszi ijesztővé, hogy napjainkban pénzbírság, illetve börtönbüntetés terhe mellett postázzák a szerbiai katonai tartalékos állomány részére a katonai behívóparancsokat. Ugyan májusban Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője még azzal nyugtatta az embereket, hogy nem a biztonsági helyzet vagy a migránsválság miatt küldtek tartalékos katonai behívót egyes lakosoknak, hanem bevett gyakorlatról van szó, az új védelmi miniszter, Aleksandar Vulin július végén belengette: minden szerb állampolgárnak részt kellene vennie bizonyos formájú kiképzésben. A topcideri kaszárnyában a miniszter így fogalmazott: „Meg kell találnunk annak a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azoknak is, akik nem tagjai a katonaságnak. A világ egyetlen hadserege sem elég nagy és felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, ha nem támogatja őket a teljes lakosság és minden polgár.”

Nem véletlen, hogy a szerb sajtó pánikkeltését és az általános kiképzésről szóló híreket a vajdasági magyarság is aggódva figyeli. A múlt héten így a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet felszólította a szerb kormánykoalícióban részt vállaló Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ), hogy emeljen szót a katonaköteles magyarok mozgósítása és a háborús propaganda ellen. Azt írta: „A polgárokban még élénken élnek a délszláv háborúval kapcsolatos emlékek és fájdalmak, hiszen a tíz évig tartó pusztításban több mint 140 ezer ember vesztette életét, és milliónál is többen váltak földönfutóvá. Többek között a vajdasági magyarok tízezrei hagyták el szülőföldjüket, mert nem akartak részt venni az értelmetlen vérontásban. Az emberek most újból félnek, hiszen az országot is szinte ugyanazok vezetik, akik a kilencvenes években háborúba taszították az egész térséget, ráadásul ehhez most a VMSZ is minden hatalmi szinten asszisztál.” Ezért arra kérik a VMSZ-t, hogy a párt előző elnökéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan – aki a kilencvenes években többször felszólalt a magyar fiatalok mozgósítása és az ország szétrombolása ellen – emeljenek szót a katonaköteles magyarok mozgósításával és a háborús propagandával szemben.