Egészen eltérően értékelték a brexittárgyalásokat a felek

Michel Barnier szerint nem volt érdemi előrelépés, David Davis derűlátóbb.

MTI
2017. 08. 31. 16:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a brexit után bennmaradó huszonhetek vezetőinek. Elmondta, hogy a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. Hozzátette: a legnagyobb előrehaladást az ír–északír határellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé problémás pontja.

A főtárgyaló ezúttal is figyelmeztetett az idő szorítására, megjegyezve: minden egyes nappal közelebb kerülünk az Egyesült Királyság kilépéséhez.

Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte.

David Davis brit brexitügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csupán egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között.

A politikus arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. A brit megközelítés „jóval rugalmasabb és pragmatikusabb”, mint az unióé – tette hozzá.

Davis kijelentette továbbá, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is.

A brit kilépés után bennmaradó huszonhetek vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.

A lisszaboni szerződés 50. cikkelye értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatálybalépésével, annak hiányában a távozási szándék bejelentése – jelen esetben 2017. március 29. – után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.