Észak-Korea humanitárius okokból szabadon engedett egy, 2015-ben életfogytiglani börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélt kanadai lelkészt – jelentette szerdán a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.
A Dél-Koreában született, kanadai állampolgárságú lelkipásztort, Hyeon Soo Limet „humanitárius okokból és egészségügyi állapotára tekintettel” engedték szabadon – fogalmaz a hírügynökség.
A lelkészt egy nappal azután engedték szabadon, hogy Phenjanba érkezett egy delegáció Daniel Jean kanadai nemzetbiztonsági és hírszerzési tanácsadó vezetésével, hogy a hatvankét éves Lim szabadon engedését kérje az észak-koreai hatóságoktól.
A Fény Koreai Presbiteriánus Egyház torontói lelkészét 2015 decemberében ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre és kényszermunkára, államellenes bűncselekmények vádjával. A lelkész 2015. január 31-én indult el Észak-Koreába, ahol rendszeresen segítette egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját. Korábban már több mint százszor járt az országban.
2015 februárjában elfogták, és júliusban állítólag beismerte, hogy a megelőző hónapokban humanitárius segély ürügyén több területen is kísérletet tett „az észak-koreai rendszer megdöntésére”.
Észak-Korea utoljára június közepén, szintén „humanitárius okokból” engedett szabadon egy huszonkét éves amerikai egyetemistát, Otto Warmbiert, akit 2016 januárjában tartóztatták le a phenjani repülőtéren, majd márciusban a legfelső bíróság államellenes bűncselekmény vádjával tizenöt év kényszermunkára ítélte, miután a férfi könnyek között bevallotta, hogy ellopott egy propagandaplakátot a phenjani hotelből, ahol turistaként megszállt. Warmbiert tizenhét hónapi fogva tartás után éber kómában vitték vissza az Egyesült Államokba, ahol hazaszállítását követően egy héttel meghalt, írja az MTI.
Hyeon Soo Lim elengedésével Phenjan „nagylelkűségét és jóindulatát” próbálhatja bizonyítani, másrészt a fogoly állampolgársága és származása miatt egyszerre nyithat az Egyesült Államok északi szomszédja és a korábban visszautasított Dél-Korea felé.
Az engedményekre szüksége is lehet az atomháborús retorika csúcspontjáig, az Egyesült Államok megfenyegetéséig eljutó sztálinista diktatúrának, hiszen az ENSZ BT minden eddiginél szigorúbb büntető intézkedéseket fogadott el vele szemben, nukleáris és ballisztikusrakéta-kísérletei miatt – a szankciókat pedig Kína is érvényesíti.
