Észak-Koreát és Amerikát is nyugalomra inti a kínai külügy

Peking szerint Phenjannak atomprogramját, Szöulnak és Washingtonnak a hadgyakorlatokat kellene felfüggesztenie.

Peking felszólította Phenjant, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait – mondta el vasárnap újságíróknak Manilában, a délkelet-ázsiai országok találkozóján Vang Ji kínai külügyminiszter, miután kétoldalú megbeszélést folytatott észak-koreai kollégájával, Ri Jonghóval.

A kínai diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy felszólította Észak-Koreát, „ne sértse meg az ENSZ döntését, és ne tegye próbára a nemzetközi közösség jóakaratát rakétakilövésekkel vagy nukleáris kísérletekkel”. Vang arra nem volt hajlandó válaszolni, hogy Ri erre hogyan reagált. Vang egyúttal Szöult és az Egyesült Államokat is arra kérte, hogy „hagyja abba a feszültség növelését”.

Az ENSZ BT szombaton minden eddiginél szigorúbb büntető intézkedéseket fogadott el Észak-Koreával szemben nukleáris és ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. Phenjan az elmúlt hetekben két olyan interkontinentális ballisztikus rakétát is kilőtt, amellyel képes lehet elérni az Egyesült Államokat. Válaszul az ENSZ olyan szankciókat fogadott el, amelyek megtiltják a szén, a vas, a vasérc, az ólom, az ólomérc és a tengeri élelmiszer exportját Észak-Koreából, a világ országai nem alkalmazhatnak a mostaninál több észak-koreai vendégmunkást, és újabb észak-koreai vegyes vállalatok létrehozása is tilos. Ezek az intézkedések becslések szerint évente hárommilliárd dollár veszteséget okozhatnak a kommunista diktatúrának, ha maradéktalanul betartják őket.

Susan Thornton, az amerikai külügyi minisztérium Kelet-Ázsiáért felelős államtitkára úgy vélekedett, hogy Kína láthatólag megérti a helyzet súlyosságát, ezért támogatta a szankciók elfogadását. Mindazonáltal Washington figyelni fog arra, hogy Kína, Phenjan szinte egyetlen kereskedelmi partnere, betartja-e a szankciókat. Mint mondta: a múltban Kína egy-egy észak-koreai provokáció után komolyan vette a szankciókat, de idővel mindig lazított a szigoron. Thornton tudatta: Washington biztos akar lenni abban, hogy a mostani szankciók esetében „nem lesz az a húzd meg, ereszd meg, ami eddig volt”.

A kínai külügyminiszter világossá tette, hogy Peking nem végső célnak, hanem eszköznek tekinti a szankciókat, a Koreai-félsziget atommentesítését pedig hatoldalú, a két Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló tárgyalásokon kellene rendezni. Ezek a megbeszélések nyolc éve szakadtak meg, mert Phenjan kivonult a tárgyalásokról, amikor bírálat érte egy rakétakísérlet miatt.

Vang arra is kitért: reméli, hogy a nemzetközi közösség megfontolja Peking „kettős felfüggesztési” javaslatát, amely szerint Phenjannak atomprogramját, Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak pedig közös katonai gyakorlatait kellene felfüggesztenie. „Jelenleg ez a legreálisabb, kézenfekvő kezdeményezés, és ez lenne a legészszerűbb és legbarátságosabb megoldás” – érvelt Vang Ji. Az Egyesült Államok viszont egyelőre erről hallani sem akar.

Manilában Rex Tillerson amerikai külügyminiszter dél-koreai kollégájával tárgyalt, s a megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-szankciók elfogadása „jó eredmény”, amire Kang Kjungva dél-koreai külügyminiszter azzal kontrázott rá, hogy „nagyon-nagyon jó eredménynek” nevezte a szankciók elfogadását.