Történelmi nap a jordániai nőknek – ünnepeltek a közel-keleti királyság aktivistái és lakosai, miután kedden a parlament megszavazta a 308. cikkely eltörlését. Ez az a paragrafus, amely kimondja: ha a nemi erőszak elkövetője feleségül veszi áldozatát, és legalább három évig vele marad, mentesül a büntetés alól. A másik opció az ország törvényei szerint hét évig terjedő szabadságvesztés; vagy halálbüntetés, ha az áldozat fiatalabb volt 15 évesnél. Ennek fényében nem túl meglepő, hogy az elkövetők gyakran éltek a lehetőséggel. A jordániai igazságügyi minisztérium legfrissebb vonatkozó statisztikái szerint 2010 és 2013 között 159 erőszaktevő kerülte el a büntetést ily módon, miközben ugyanezen időszak alatt körülbelül 300 szexuális erőszak történt (legalábbis papíron, a szégyenérzet miatt ugyanis Jordániában is gyakori, hogy inkább elhallgatják az esetet). A 308. cikkely eltörlését még jóvá kell hagynia a felsőháznak és II. Abdullah királynak is, ám valószínűleg itt sem fog megakadni a reform, mely egyébként az egész, 1960 óta fennálló büntető törvénykönyvet érinti.
Nem példa nélküli a kiskapu az iszlám országokban, de általában a világban sem. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint az utóbbi években Tunézia és Marokkó, korábban Egyiptom is eltörölte a nemi erőszakra, családon belüli erőszakra vonatkozó hasonló törvényeket, Libanonban és Bahreinben pedig már terítéken van a kérdés. Ugyanakkor gyűjtésük alapján Algériában, Irakban, Kuvaitban, Líbiában, Palesztinában és Szíriában még máig él ez a gyakorlat, csakúgy mint Tádzsikisztánban, néhány latin-amerikai országban és a Fülöp-szigeteken.
Hogy mégis hogyan lehetséges egy ilyen embertelen törvény alkalmazása? – A Korán nem rendelkezik a nemi erőszakról, nem ismeri ezt a fogalmat, a Hadíszhoz kell fordulnunk – mondta lapunknak Abdul-Fattah Munif. Az iszlámszakértő szerint egy történetben például a próféta halálra ítél egy férfit, aki már volt házas, de megerőszakolt egy nőt, míg áldozatát teljesen fölmenti. Mint rámutatott, az iszlám nem egyértelmű a kérdésben, egy dolog azonban biztos, hogy a nemi erőszak büntetendő. Ehhez persze előbb bizonyítani kell a bűn elkövetését.
– Ebben az esetben a négy tanú előállítása nehéz feladat volna, így az iszlám jog megenged más módszereket is – tette hozzá, rámutatva annak képtelenségére, hogy négy tanú végignézi a tettet, de semmit nem tesz, hogy megakadályozza. Ilyen módszer lehet az európai jogrendszerhez igazodva az elkövető vallomása vagy a fizikai bizonyítékok is. – A szóban forgó törvény gyökere a szokásjog. A házassággal az áldozat családja elkerülhette a szégyent, hogy csorba essen a becsületükön, ami különösen igaz volt, ha az erőszakból gyermek is született – magyarázta Abdul-Fattah Munif, hozzátéve, hogy ezekben az esetekben az áldozat beleegyezése egyáltalán nem szükséges.
Ugyanakkor ez pontosan rávilágít egy másik égető problémára, az úgynevezett becsületgyilkosságokra. A család becsületén esett vélt vagy valós csorba helyreállítása miatti kegyetlen támadások ugyancsak gyakoriak az iszlám világban is, a témával foglalkozó szervezet (HBVA) évi 5000-re becsüli az ilyen gyilkosságok számát (a legtöbbet Indiában és Pakisztánban követik el). A Human Rights Watch szerint Jordániában évente még mindig 15-20 nőt ölnek meg ilyen okok miatt. További szigorításra és reformra szorul a családon belüli erőszak büntetése is.
