Hogyan voksolnak majd a németországi törökök?

Egymillió-kétszázezer török származású embernek van szavazati joga a szeptember végi német választásokon.

Miközben a német társadalom húsz százalékának bevándorló háttere van (ebben persze a Kelet-Európából kivándorolt németek is benne vannak), a Bundestagban ülők között csak hat százalék ez az arány. A törökök esetében a szakadék még mélyebb.

A keresztény uniópártok 309 képviselője közül például csupán egyetlenegy a török. A fiatal Cemile Giousouf eleve a német történelem első és egyetlen török származású CDU-s parlamenti képviselője. A baloldal sorai között tízen vannak, többségük a szociáldemokrata frakcióban. Török származású politikus legmagasabbra a Zöldeken belül tudott jutni: az erős sváb dialektusban beszélő Cem Özdemir a párt társelnöke, és egy esetleges kormányzati részvétel esetén ő lehetne a külügyminiszter is.

A CDU is azonban kezd nyitni a törökök felé. A párt a bevándorlók közül eddig főleg a volt szovjet térségből betelepültek között volt felettébb népszerű. Angela Merkel azonban a pártot a török szavazók felé is megnyitná. Ali Ertan Toprak kurd származású ügyvéd például régóta azért küzd, hogy a közösségéből egyre többen szavazzanak a CDU-ra.

A CDU keresztény emberképét muzulmánként is el tudja fogadni – amint lapunknak nyilatkozta.

Toprak szerint a baloldali pártok túl sokáig szemet hunytak Ankara befolyása felett. A Törökországból kitiltott kurd ügyvéd úgy véli, a CDU többet tesz az integrációért, mert Ankarával szemben is keményebb vonalat képviselt mindig. Az ügyvédet főleg az zavarja, hogy a baloldali pártok csak egy-két éve látták be, milyen veszélyt jelentenek a Törökországból származó imámok. Toprak attól is tart, hogy egy-egy német párton belül olyan törökök is megjelenhetnek, akik igazából Erdogan felé lojálisak.

Toprak azonban abban bízik, hogy a bevándorlók második és harmadik generációja a pártszimpátiáját tekintve is közelít majd a német átlaghoz.

A török származású szavazók iránt még a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt is érdeklődik. „Új Német Reménységek” néven önálló tagozat is létrejött a szélsőjobboldali párton belül e célra, a vezetője egy brémai görög meleg aktivista. Alex Tassis lapunknak azt hangsúlyozza, hogy ők csak azon bevándorlókat, így például török származásúakat képviselnék, akik kizárólag németnek érzik magukat. A pártnak eddig egyetlen ismertebb török politikusa van, a rajna-vidék-pfalzi Attila Sonal, aki szintén azzal indokolja AfD-tagságát, hogy nem szeretne parallel társadalmakat Németországban. E félelme azonban kevéssé megalapozott. A neves Bertelsmann Alapítvány augusztus végén közzétett felmérése szerint Európa országai közül Németországban igen sikeres a muzulmánok integrációja. Például több mint 73 százalékuk számára már a német az első nyelv, sőt, a muzulmán valláshoz való kötődésük is folyamatosan lazul.