Miközben a német társadalom húsz százalékának bevándorló háttere van (ebben persze a Kelet-Európából kivándorolt németek is benne vannak), a Bundestagban ülők között csak hat százalék ez az arány. A törökök esetében a szakadék még mélyebb.
A keresztény uniópártok 309 képviselője közül például csupán egyetlenegy a török. A fiatal Cemile Giousouf eleve a német történelem első és egyetlen török származású CDU-s parlamenti képviselője. A baloldal sorai között tízen vannak, többségük a szociáldemokrata frakcióban. Török származású politikus legmagasabbra a Zöldeken belül tudott jutni: az erős sváb dialektusban beszélő Cem Özdemir a párt társelnöke, és egy esetleges kormányzati részvétel esetén ő lehetne a külügyminiszter is.
A CDU is azonban kezd nyitni a törökök felé. A párt a bevándorlók közül eddig főleg a volt szovjet térségből betelepültek között volt felettébb népszerű. Angela Merkel azonban a pártot a török szavazók felé is megnyitná. Ali Ertan Toprak kurd származású ügyvéd például régóta azért küzd, hogy a közösségéből egyre többen szavazzanak a CDU-ra.
A CDU keresztény emberképét muzulmánként is el tudja fogadni – amint lapunknak nyilatkozta.
Toprak szerint a baloldali pártok túl sokáig szemet hunytak Ankara befolyása felett. A Törökországból kitiltott kurd ügyvéd úgy véli, a CDU többet tesz az integrációért, mert Ankarával szemben is keményebb vonalat képviselt mindig. Az ügyvédet főleg az zavarja, hogy a baloldali pártok csak egy-két éve látták be, milyen veszélyt jelentenek a Törökországból származó imámok. Toprak attól is tart, hogy egy-egy német párton belül olyan törökök is megjelenhetnek, akik igazából Erdogan felé lojálisak.
Toprak azonban abban bízik, hogy a bevándorlók második és harmadik generációja a pártszimpátiáját tekintve is közelít majd a német átlaghoz.
