A flotta az Indiai-, illetve a Csendes-óceánon nagyjából ötven-hetven hajóval és tengeralattjáróval, száznegyven repülővel és körülbelül húszezer tengerésszel van jelen. Jokoszukában állomásozik állandó jelleggel a flottához tartozó USS Ronald Reagan nukleáris hajtású repülőgép-hordozó.
Japán után Németországban állomásozik a legtöbb amerikai katona: közel harmincötezer fő, harmadikként a sorban nyomban ott találjuk Phenjan szomszédját. Dél-Koreában nyolcvanhárom különböző helyszínen a szolgálatban levő amerikai katonák száma meghaladja a huszonháromezret, és az amerikai nehézpáncélosok száma is több mint háromszáz.
1957-ben – az Észak-Korea ellen három éven át vívott háború után – itt hozták létre védőbástyaként a Dél-Koreában szolgáló amerikai erőket (USFK). Hivatalosan meghatározott feladata megakadályozni az agressziót és szükség esetén megvédeni a Koreai Köztársaságot.
Idén áprilisban Washington Dél-Koreában komoly rakétavédelmi rendszert állított fel. Az úgynevezett THAAD (Terminal High-Altitude Area Defence System – végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer) célja, hogy megsemmisítse a rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy becsapódnának baráti területen.
A 885 négyzetkilométer kiterjedésű amerikai földterület Phenjantól 3400 kilométerre található, százhatvanezren lakják, és saját kormányzóval rendelkezik. A sziget nagy része katonai irányítás alatt áll, az itt állomásozó katonák száma háromezer-nyolcszázharmincegy. Guamon található egyebek közt az elsősorban B-52-es bombázóknak otthont adó Anderson légibázis. A The Guardian megfogalmazása szerint a szigetet úgy tartják nyilván az amerikai hadseregben, mint egy nagy, állandó repülőgép-anyahajót.
Az amerikai hadsereg jóval kisebb erőkkel van jelen a délkelet-ázsiai országokban. Ez a Fülöp-szigetek esetében öt bázist jelent. Az amerikai haditengerészet azt tervezi, hogy jövőre Szingapúrból vezényli majd négy hadihajóját is. Thaiföld ahhoz járult hozzá, hogy az amerikai hadsereg használja a repülőtereit.
