Most, hogy Észak-Korea azzal fenyegette meg Washingtont, rakétacsapást intéz az Egyesült Államokhoz tartozó Guam sziget ellen, minden szem a Csendes-óceán nyugati részén található apró szigetre vetődik. A kialakult feszült helyzet apropóján a The Guardian brit napilap megvizsgálta, mégis mekkora az amerikai katonai jelenlét Kim Dzsongun birodalmának közelében.
Ha tényleg komolyra fordulna a helyzet, az azonnali beavatkozás, illetve az észak-koreai agresszió elleni védelem szempontjából ennek nagy jelentősége van.
Mint írták, az amerikaiak a teljes délkelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régióban igen nagy létszámban vannak jelen. A legtöbb amerikai csapat határon túl – nemcsak a régión belül, hanem világszerte – Japánban állomásozik. Így van ez már a második világháború óta, amikor az Egyesült Államok megszállta a szigetországot.
A washingtoni védelmi minisztérium adatai szerint a Japánban állomásozó amerikai katonák száma napjainkban megközelíti a negyvenezret, a legnagyobb kontingens az Okinava szigeten található. Idén áprilisban az amerikai légierő a növekvő észak-koreai fenyegetésekre válaszképp több tucat helikoptert, harci és megfigyelő gépeket vonultatott fel erődemonstrációként a Kadenai légibázison. Kedden a japánokkal közösen légi gyakorlatot tartottak a Koreai-félsziget közelében, ezen két két B-1 Lancer vett részt. E stratégiai nehézbombázó a The Guardian cikke szerint arra is alkalmas, hogy atombombát szállítson. (A brit lap cikke azonban itt valószínűleg téved: Zord Gábor, a Magyar Nemzet szakírója szerint a B-1-eseknek már jó ideje nincs nukleáris csapásmérő feladatuk, ezek a gépek nem képesek atomfegyverek hordozására. Az amerikai stratégiai bombázók között erre jelenleg csak a B-52 és B-2 típusok képesek.)
Japán esetében nemcsak a szárazföldi és légi amerikai csapatok száma jelentős, a haditengerészet is nagy erőkkel van jelen. Itt található a központja például a 7-es flottának, mely az Egyesült Államok legnagyobb bevethető haditengerészeti erejét testesíti meg.