Most, hogy Észak-Korea azzal fenyegette meg Washingtont, rakétacsapást intéz az Egyesült Államokhoz tartozó Guam sziget ellen, minden szem a Csendes-óceán nyugati részén található apró szigetre vetődik. A kialakult feszült helyzet apropóján a The Guardian brit napilap megvizsgálta, mégis mekkora az amerikai katonai jelenlét Kim Dzsongun birodalmának közelében.
Ha tényleg komolyra fordulna a helyzet, az azonnali beavatkozás, illetve az észak-koreai agresszió elleni védelem szempontjából ennek nagy jelentősége van.
Mint írták, az amerikaiak a teljes délkelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régióban igen nagy létszámban vannak jelen. A legtöbb amerikai csapat határon túl – nemcsak a régión belül, hanem világszerte – Japánban állomásozik. Így van ez már a második világháború óta, amikor az Egyesült Államok megszállta a szigetországot.
A washingtoni védelmi minisztérium adatai szerint a Japánban állomásozó amerikai katonák száma napjainkban megközelíti a negyvenezret, a legnagyobb kontingens az Okinava szigeten található. Idén áprilisban az amerikai légierő a növekvő észak-koreai fenyegetésekre válaszképp több tucat helikoptert, harci és megfigyelő gépeket vonultatott fel erődemonstrációként a Kadenai légibázison. Kedden a japánokkal közösen légi gyakorlatot tartottak a Koreai-félsziget közelében, ezen két két B-1 Lancer vett részt. E stratégiai nehézbombázó a The Guardian cikke szerint arra is alkalmas, hogy atombombát szállítson. (A brit lap cikke azonban itt valószínűleg téved: Zord Gábor, a Magyar Nemzet szakírója szerint a B-1-eseknek már jó ideje nincs nukleáris csapásmérő feladatuk, ezek a gépek nem képesek atomfegyverek hordozására. Az amerikai stratégiai bombázók között erre jelenleg csak a B-52 és B-2 típusok képesek.)
Japán esetében nemcsak a szárazföldi és légi amerikai csapatok száma jelentős, a haditengerészet is nagy erőkkel van jelen. Itt található a központja például a 7-es flottának, mely az Egyesült Államok legnagyobb bevethető haditengerészeti erejét testesíti meg.
A flotta az Indiai-, illetve a Csendes-óceánon nagyjából ötven-hetven hajóval és tengeralattjáróval, száznegyven repülővel és körülbelül húszezer tengerésszel van jelen. Jokoszukában állomásozik állandó jelleggel a flottához tartozó USS Ronald Reagan nukleáris hajtású repülőgép-hordozó.
Japán után Németországban állomásozik a legtöbb amerikai katona: közel harmincötezer fő, harmadikként a sorban nyomban ott találjuk Phenjan szomszédját. Dél-Koreában nyolcvanhárom különböző helyszínen a szolgálatban levő amerikai katonák száma meghaladja a huszonháromezret, és az amerikai nehézpáncélosok száma is több mint háromszáz.
1957-ben – az Észak-Korea ellen három éven át vívott háború után – itt hozták létre védőbástyaként a Dél-Koreában szolgáló amerikai erőket (USFK). Hivatalosan meghatározott feladata megakadályozni az agressziót és szükség esetén megvédeni a Koreai Köztársaságot.
Idén áprilisban Washington Dél-Koreában komoly rakétavédelmi rendszert állított fel. Az úgynevezett THAAD (Terminal High-Altitude Area Defence System – végfázisú nagy magassági területvédelmi rendszer) célja, hogy megsemmisítse a rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat még azelőtt, hogy becsapódnának baráti területen.
A 885 négyzetkilométer kiterjedésű amerikai földterület Phenjantól 3400 kilométerre található, százhatvanezren lakják, és saját kormányzóval rendelkezik. A sziget nagy része katonai irányítás alatt áll, az itt állomásozó katonák száma háromezer-nyolcszázharmincegy. Guamon található egyebek közt az elsősorban B-52-es bombázóknak otthont adó Anderson légibázis. A The Guardian megfogalmazása szerint a szigetet úgy tartják nyilván az amerikai hadseregben, mint egy nagy, állandó repülőgép-anyahajót.
Az amerikai hadsereg jóval kisebb erőkkel van jelen a délkelet-ázsiai országokban. Ez a Fülöp-szigetek esetében öt bázist jelent. Az amerikai haditengerészet azt tervezi, hogy jövőre Szingapúrból vezényli majd négy hadihajóját is. Thaiföld ahhoz járult hozzá, hogy az amerikai hadsereg használja a repülőtereit.
Végül, de nem utolsó sorban megemlíti a cikk Hawaiit is. Ez a Koreai-félszigethez legközelebb eső amerikai állam, ahol az amerikai hadsereg negyvenezer fővel van jelen. Hawaii az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának (Pacom) központja, melynek illetékességi körzetébe tartozik körülbelül a Föld felszínének fele, beleértve a teljes ázsiai régiót – ez egyébként remekül jelzi, hogy a hadszínterekre osztott amerikai hadvezetési hierarchiában milyen kiemelt helyet foglal el a csendes-óceáni. A Pacom alatt háromszázhetvenötezer katonai személy és civil szolgál, haditechnikai eszköztárhoz pedig kétszáz hadihajó és több mint ezer légi jármű tartozik.
