Kaczynski öngólja: jót akart, de pártja bánhatja

Igaz ügyért indult harcba, az igazságügyi reformmal azonban kockára tette pártja egységét.

A népszerűség alakulásánál is fontosabb kérdésnek tartja azonban mindkét elemző a PiS-en belül megnövekedett ellentéteket. ­– Az elnök és a kormányfő között 1989 óta még soha nem volt ilyen feszült a helyzet, pedig már volt egy-két kemény menet, például Walesa és Oleksy, Kwasniewski és Buzek vagy Kaczynski és Tusk között. Jelenleg azonban két, ugyanazon oldalt képviselő erő feszül egymásnak, ami a korábbiaknál komolyabb szembenállást feltételez – jegyzi meg Mitrovits Miklós, kiemelve, hogy Andzrej Duda a PiS alapításától első számú, már a párt nevében is jelzett programpontjának kérdésében vétózott. A magyar elemző szerint azt csak a jövő, legkorábban a Duda által benyújtandó törvény tartalma dönti el, hogy a mostani konfliktus egy már a színfalak mögött érlelődő feszültség kirobbanása vagy csak most kezdődött, s Duda önálló játszmába kezd-e. A lengyel professzor ugyanakkor már biztosra veszi a Jog- és Igazságosság kettészakadását. Egyik oldalon marad Jaroslaw Kaczynski körül a kemény mag, míg a másikon az államfő mögött formálódik egy jobboldali erő. Góralczyk úgy látja, Andrzej Dudának nem maradt más lehetősége, mint saját tábort építeni. – Megszűnt az egy a tábor, egy a zászló helyzet, s ősszel minden bizonnyal tovább fokozódik a feszültség a PiS-en belül – véli az elemző, hozzátéve, hogy Kaczynski akár még a nyáron megpróbálhatja a szejm összehívását s az elnöki vétó leszavazását. Papíron ehhez már nincs többsége a pártnak, így főképp a liberálisok állandóan ötven képviselőt tartanak Varsóban, hogy adott esetben leszavazzák a PiS-t. Közben a vétó miatt tovább működő legfelső bíróság folytatja a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Mariusz Kaminski elmozdítását is hozható vizsgálatot, s Kaczynskiék gondjait szaporítja a párt egyik legfontosabb embere, Antoni Macierewicz körüli botrány is. Ezt egy, a közelmúltban megjelent könyv robbantotta ki, amely a jelenlegi honvédelmi miniszternek a lengyel és az orosz alvilággal kiépített állítólagos kapcsolatait tárja fel.

Nem szabad elfelejtkezni közben arról sem, hogy a jelenlegi helyzet magának a koalíciónak a fennmaradását is érintheti. Már csak azért is, mert az egyik kis partner, a Szolidáris Lengyelország vezetője Zbigniew Ziobro, a támadások kereszttüzében álló s a vétó miatt sértődött, de a koalíciós többség miatt elmozdíthatatlan igazságügy-miniszter. S mint Mitrovits megjegyzi, a meghatározó bázissal bíró Ziobro egyszer már összerúgta a port a PiS-szel, s a pártból kilépve saját erőt alapított, amelyet aztán Kaczynski visszacsalogatott a választási szövetségbe. Ráadásul a másik párt, az Együtt Lengyelország első embere, a szakításuk előtt a Polgári Platform kormányában az igazságügyi tárcát vezető Jaroslaw Gowin pedig nyilatkozatai alapján mintha egyetértene a vétóval. Ha a Solidarna Polska és a Polska Razem kiszállna a PiS mellől, akkor a 17 képviselő elvesztésével Kaczynskiéknak a most ötmandátumos, amúgy is törékeny parlamenti többsége sem lenne meg. A hírek szerint ezért kezdett el a PiS tapogatózni a szejm harmadik legnagyobb ereje, a Pawel Kukiz vezette protestpárt, a Kukiz ’15 irányába.