Habár a referendum nem kötelező erejű, a térség országai élesen ellenzik Erbíl lépését. Túl azon, hogy Bagdad teljes mértékben ellenzi a népszavazást, a török külügyminisztérium júniusban „rettenetes hibának” nevezte a kurd népszavazást, Ankara szerint a lépés nem válik sem a kurd autonóm terület, sem Irak hasznára, továbbá a népszavazás olyan negatív következményeket szül, amelyek növelni fogják a régió bizonytalanságát. Az iráni külügy is jelezte, hogy Kurdisztán Irakhoz tartozik, az iraki alkotmányon kívül meghozott döntések pedig csak újabb problémákhoz vezetnének a térségben. De a nagyhatalmak sem lelkesednek Erbíl lépéséért. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter augusztus közepén a függetlenségi népszavazás elhalasztását kérte, Moszkva pedig jelezte: az iraki állam egységét és területi integritását támogatják, amelyben feltétel nélkül tiszteletben tartják az összes etnikai és vallási csoport jogait.
A kurdisztáni referendum az IÁ elleni harcot is érinti. Így vasárnap Kirkuk kormányzóság vezetője elmondta: értesülései szerint a Tall-Áfárnál aratott győzelem után az iraki erők valószínűleg nem (a Kurdisztánnal határos) Havijja városát és környékét fogják felszabadítani, ami „bűncselekmény” az itt élő lakossággal szemben. Kurdisztánban egyébként a magyar honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingense is jelen van, ami partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-ig. Így a referendum végkimenetele – amelyen szinte bizonyosan óriási többségben lesznek az igen szavazatok – nem csak a kurd nép jövőjét, hanem az egész térség biztonságát befolyásolja.
