A történelmi előrelépésnek nevezett megállapodásban a két fél támogatásáról biztosította egymást, illetve Szófia megerősítette, hogy támogatja Szkopje euroatlanti integrációját.
Zoran Zaev kijelentette: a megállapodással a stabilitás és a fejlődés útja nyílt meg a két ország között, de ez a térség fejlődését is magával vonzza majd. „A macedón kormány a megoldások és nem a problémák kormánya kíván lenni” – szögezte le a macedón miniszterelnök, majd hozzátette, hogy a bolgár félben hasonló elhivatottsággal rendelkező partnert lát. Úgy fogalmazott: a macedón–bolgár barátság példaként szolgálhat arra, hogyan válhatnak a sokéves gátak végül két nép együttműködésének és összeköttetésének motorjaivá.
Bojko Boriszov szerint a most megkötött megállapodás azt üzeni Európának, hogy a két ország barátságban tud egymás mellett élni. A dokumentum megkönnyíti a gazdasági és a politikai együttműködést, emellett pedig növelheti az áruforgalmat, valamint a tőkeáramlást, valamint vámkedvezményeket eredményezhet.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök pártja bírálta a megállapodást, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerint ugyanis a megállapodás egyes elemei sérthetik az ország nemzeti érdekeit, valamint kárt okozhatnak a macedón nemzetnek, a nyelvnek és a történelemnek. A VMRO-DPMNE azt sérelmezi, hogy a dokumentumban helyet kapott a két ország közös történelmének elfogadásáról szóló rész, illetve lefektették, hogy mindkét félnek joga van a saját történelemértelmezéséhez.
Macedóniát és Bulgáriát ugyan szoros történelmi, vallási és nyelvi kapcsolat köti egymáshoz, de éppen ezek azok a témakörök, amelyek súrlódásokat okoztak a két állam és a két nép között az elmúlt évtizedek során. Bulgária például nem ismeri el önálló nyelvként a macedónt, hanem bolgár nyelvjárásnak tekinti, és a közös történelmi eseményekben szerepet vállalók nemzetiségéről is vita folyik.
