Kifejezetten kaotikus képet mutatnak Donald Trump elnöksége első félévének személyzeti ügyei. Ez természetesen a politikai szférán kívülről az Egyesült Államok élére került mágnás fémjelezte kül- és belpolitikára egyaránt rányomja a bélyegét. Ráadásul ahelyett, hogy az idő múlásával megnyugodni látszanának a kedélyek a Fehér Ház táján, illetve az elnök által kinevezett tisztségviselőket illetően, a hisztéria egyre látványosabb.
Erre a legutóbbi botrány a legjobb példa, amelynek során a világ vezető hatalmához igazán méltatlan, Shakespeare-drámákat idéző aljasságig süllyedt a szereplők viselkedése. A kormányzatból kiszivárgó, az ellenzéki sajtóban menetrendszerűen megjelentetett kellemetlen információk miatt indult meg ádáz, többször a nyilvánosság előtt zajló rivalizálás az elnök emberei között, ami aztán a legújabb lemondási–kirúgási hullámba torkollott. Az ügy főszereplője Anthony Scaramucci Wall Street-i bankár, aki Barack Obamától Hillary Clintonon át Mitt Romney-ig és Jeb Bushig számos elnökségre pályázó amerikai politikus szekerét tolta, mígnem Trump kezdeti bírálata után beállt a később sikeresnek bizonyult jelölt mögé, „bedörgölőzve” magát emberhiánnyal küzdő holdudvarába. Miután a kezdetben neki ígért posztot nem kapta meg, a súlyos károkat okozó kiszivárogtatásokat vette célba nyilatkozataival, aminek nyomán július 21-én végre „megadta magát” neki az elnök: a Fehér Ház kommunikációs igazgatójává nevezték ki. A kéretlen stílusú figura jövetelét az elmúlt hónapok össztüzében már amúgy is megkopott Sean Spicer szóvivő nem fogadhatta el, így tüstént lemondott. Ez még viszonylag kis veszteség lett volna, ám Scaramucci magát a kabinetfőnököt, Reince Priebust is célba vette, azt sejtetve, hogy a Republikánus Nemzeti Bizottság korábbi elnöke áll a sorozatos kiszivárogtatások mögött. Amikor mindezt egy tényfeltáró újságírónak a legcifrább szitkozódásokkal tűzdelve előadta, s kirúgással fenyegette az egész kommunikációs stábot, ha nem fedik fel számára a kiszivárogtatók kilétét, elszabadult a pokol. Priebus, aki pártbeli tisztsége révén rendkívüli szívességet tett Trumpnak, hogy az elnyerhesse a republikánus elnökjelöltséget a tavalyi választások előtt, lemondott. Helyére a belbiztonsági minisztert, John F. Kellyt állították, aki viszont nyugállományú tengerészgyalogos tábornokhoz méltó határozottsággal átlátta, hogy a még nagyobb károkozás előtt gyorsan rendet kell teremtenie. Ebbe márpedig maga a fő bajkeverő, Scaramucci is beleesett, akinek nem lehetett maradása.
