Ráadásul egy olyan városról van szó, amely ikonikus helyszíne a kudarcba fulladt konföderációs próbálkozásnak, amerikai kifejezéssel a Lost Cause-nak (veszett ügy
), az elidegeníthetetlen emberi szabadságvágy északi (unionista) seregek általi sárba tiprásának. A konföderációs emlékezet létjogosultságát az Egyesült Államok déli felén kár is lenne tagadni, ma is számos hagyományőrző szervezet emel újabb és újabb, a polgárháború korát idéző, a katonák előtt tisztelgő emlékhelyet, szobrot. Amelyeket persze rendre ugyanolyan felháborodás kísér, mint eltávolításukat. Hogy mennyire nem tette túl magát a rabszolgatartó korszak tanulságain az amerikai társadalom, azt az is jelzi, hogy még a – Barack Obama első elnökségét hozó – 2008-as elnökválasztási kampány egyik főtémája is az volt, hogy néhány déli államban loboghat-e a konföderációs zászló a helyi kongresszus épülete előtt.
A charlottesville-i eseményeket tegnap is legfőképp Trump elhibázottnak tartott nyilatkozatán keresztül tálalta az amerikai média, a CNN hírtelevízió véleménycikkben szögezte le, igenis van jelentősége annak, hogy az elnök csupán a gyűlölet ellen szólított fel ahelyett, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőségeseket ítélte volna el. Mike Pence alelnöknek kellett csitítania a kedélyeket, kijelentette, a kormány nem tűri a fehér felsőbbrendűséget vallók, a neonácik, a Ku-Klux-Klan tevékenységét. Időközben kiderült, a szélsőjobboldaliak ellen felvonult tüntetők közé gépkocsival hajtó támadó James Alex Fields a hitleri ideológiával szimpatizál. Az Egyesült Államokban országszerte gyertyafényes virrasztásokat rendeztek, és tüntettek Trump New York-i rezidenciája előtt.
Az erőszakos utcai eseményekkel és a nyilatkozatháborúval párhuzamosan jogi téren is zajlik a harc szoborügyben. Augusztus végén – ha befogadja az ügyet a bíróság – kitűznek egy tárgyalási napot Lee lovas szobra elmozdítása ügyében egy, azt ellenző civil szervezet beadványa nyomán.
