Mélyről bugyogott elő a charlottesville-i erőszak

Charlottesville és New Orleans városvezetése gondolja legkomolyabban az amerikai történelem átírását.

Ráadásul egy olyan városról van szó, amely ikonikus helyszíne a kudarcba fulladt konföderációs próbálkozásnak, amerikai kifejezéssel a Lost Cause-nak (veszett ügy), az elidegeníthetetlen emberi szabadságvágy északi (unionista) seregek általi sárba tiprásának. A konföderációs emlékezet létjogosultságát az Egyesült Államok déli felén kár is lenne tagadni, ma is számos hagyományőrző szervezet emel újabb és újabb, a polgárháború korát idéző, a katonák előtt tisztelgő emlékhelyet, szobrot. Amelyeket persze rendre ugyanolyan felháborodás kísér, mint eltávolításukat. Hogy mennyire nem tette túl magát a rabszolgatartó korszak tanulságain az amerikai társadalom, azt az is jelzi, hogy még a – Barack Obama első elnökségét hozó – 2008-as elnökválasztási kampány egyik főtémája is az volt, hogy néhány déli államban loboghat-e a konföderációs zászló a helyi kongresszus épülete előtt.

A charlottesville-i eseményeket tegnap is legfőképp Trump elhibázottnak tartott nyilatkozatán keresztül tálalta az amerikai média, a CNN hírtelevízió véleménycikkben szögezte le, igenis van jelentősége annak, hogy az elnök csupán a gyűlölet ellen szólított fel ahelyett, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőségeseket ítélte volna el. Mike Pence alelnöknek kellett csitítania a kedélyeket, kijelentette, a kormány nem tűri a fehér felsőbbrendűséget vallók, a neonácik, a Ku-Klux-Klan tevékenységét. Időközben kiderült, a szélsőjobboldaliak ellen felvonult tüntetők közé gépkocsival hajtó támadó James Alex Fields a hitleri ideológiával szimpatizál. Az Egyesült Államokban országszerte gyertyafényes virrasztásokat rendeztek, és tüntettek Trump New York-i rezidenciája előtt.  

Az erőszakos utcai eseményekkel és a nyilatkozatháborúval párhuzamosan jogi téren is zajlik a harc szoborügyben. Augusztus végén – ha befogadja az ügyet a bíróság – kitűznek egy tárgyalási napot Lee lovas szobra elmozdítása ügyében egy, azt ellenző civil szervezet beadványa nyomán.  

Charlottesville ügyét, ha lehet, még bonyolultabbá teszi a nagy hatalmú emberjogi szervezet, az American Civil Liberties Union (ACLU) szerepe, amely meglepő módon a szélsőségesek oldalára állt, védve véleménynyilvánításhoz fűződő elidegeníthetetlen jogukat. A magyar TASZ-hoz hasonlítható szervezetet Trump megválasztása után a szabadságjogok hősi védelmezőjének titulálták, adománybevételeiben hirtelen nagy ugrást volt tapasztalható. Ám a mostani kiállásuk a szervezeten belül sem aratott osztatlan sikert, a vezetőség egy tagja lemondott. Igazság szerint az ACLU-nak hosszú évtizedekre visszanyúló tapasztalata van a neonácik és a Ku-Klux-Klan szabadságjogainak védelmében, legújabban az Alt-Right ikonját, Milo Yiannopoulost védték. A múlt század hetvenes évei óta azt vallják, hogy a szólásszabadság univerzális jog.