A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű „szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Ecological Modelling című elektronikus folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztambul, London, Los Angeles, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a faalapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlagértéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár hasznuk van a fáknak.
A fák „szolgáltatásainak” értéke könnyen növelhető azáltal, hogy még több fát ültetünk el – idézte Theodore Endrenyt, a New York-i Állami Egyetemhez tartozó, Syracuse-ban működő Környezettudományi és Erdészeti Főiskola tanárát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók megbecsülték a városokban lévő fás területek nagyságát, és azt, hogyan járulnak hozzá a tíz metropolisz ökoszisztémája szolgáltatásaihoz, mint a légszennyezés csökkentése, a nagy mennyiségű esővíz elvezetése, az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos energiaárak csökkentése, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozása, írja az MTI.
„A fák közvetlenül és közvetetten részt vesznek az épületek hűtésében, a hőhullámok idején az emberek szenvedéseinek csökkentésében. A közvetlen hatás az árnyékbiztosítás, amely hűvösebben tartja a városi környezetet, a közvetett a nagy mennyiségű csapadék elpárologtatása, amely szintén hűvösebb levegőt eredményez” – magyarázta Endreny.
A legtöbb ember nincs is tisztában a városi fák „szolgáltatásaival”, egyebek közt azzal, hogy kivonják a levegőből az emberi szervezetre veszélyes szálló port azáltal, hogy megkötik őket leveleiken, továbbá energiát takarítanak meg az ember számára azzal, hogy hűtik a levegőt, felfogják a hideg téli szeleket és a nyári forróságot okozó napsugárzást, illetve elnyelik és tárolják a szén-dioxidot.
„Ha ezeket az eredményeket a társadalmi-gazdasági rendszer nagyobb skáláján helyezzük el, nyilvánvalóvá válik, milyen mértékben támogatja a természet egy ember vagy közösség jólétét azáltal, hogy ingyen nyújt szolgáltatást számára” – mondta Sergio Ulgiati, a Nápolyi Parthenope Egyetem professzora, a tanulmány egyik társszerzője.
Az eredményeket érdemes lenne megfontolnia a lengyel kormánynak is: naponta ötszáz fát vágnak ki az utolsó európai őserdőként emlegetett bialowiezai rengetegben, az uniós figyelmeztetések ellenére. Beata Szydlo kabinetje pedig épp a környezetvédelemre, pontosabban a szúterjedés megakadályozására hivatkozva engedélyezte a nagyüzemi fairtást. Egy a 444 által idézett tavalyi jelentés szerint pedig Brazíliában minden percben két focipályányi fát vágnak ki az illegális kitermelés során, ami már a globális éghajlat-változásra is befolyással lehet.
