Annak ellenére, hogy a magyar kormány már márciusban kifejezte szándékát a brexit miatt Londonból a kontinensre költöző két uniós ügynökség elhelyezésére, a pályázó városok listáját tartalmazó, kedden megjelent európai tanácsi közlemény nem említi Budapestet. Az Európai Gyógyszerügynökségre tizenkilenc ország, az Európai Bankhatóságra pedig nyolc tagállam adta be pályázatát, közülük négyen mindkettőre.
Az, hogy a listában nem szerepel Magyarország és Budapest, némiképp váratlan fejlemény, különösen annak fényében, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter többször hangsúlyozta, hogy hazánk mindkét szervet szívesen látná a magyar fővárosban. Arról nem lehet szó, hogy az Európai Tanács leszavazta pályázatunkat, mert ezek előzetes rostán nem esnek át, bárki indulhat a versenyen.
Magyarország a fogadkozások ellenére valószínűleg egyszerűen nem nyújtott be pályázatot, minden bizonnyal azért, mert amúgy is rendkívül alacsony a siker esélye, mivel már két uniós intézménynek is otthont adunk (Európai Rendőr-akadémia, Európai Innovációs és Technológiai Intézet).
Korábban azért kritizálták a később csatlakozott tagállamok Brüsszelt, hogy az ügynökségek terepe
durván lejt a régiek felé, ezért indokolt volna mindkét költöző intézmény keletre telepítése. Ebből a szemszögből még talán elbírt volna egy pluszügynökséget Budapest, de ha figyelembe vesszük, hogy Romániának, Bulgáriának, Észtországnak, Szlovákiának, Ciprusnak és Horvátországnak nem jutott még ilyen székhely, azt a következtetést kell levonnunk, hogy ezúttal nem nagyon rúgunk labdába.
Az Európai Bizottság szeptember végén ad tájékoztatást a pályázatok értékeléséről, amelyet a tagállamok egyik miniszteri tanácsa vitat meg, majd november végén az általános ügyek tanácsa hoz végső döntést szavazással. Magyarország minden bizonnyal egy közép-európai országra fog szavazni mindkét ügynökség esetében.
