Élénk visszhangot váltottak ki világszerte az újabb szankciók, és nem csak az érintett országoknak nem tetszettek. Többek közt Kína és Brüsszel is hevesen reagált a törvénycsomagra. Fried azonban fölidézte, hogy az eredeti törvénytervezet és az elfogadott szöveg között rengeteg különbség van, részben éppen az európai kritikák miatt – például amelyeket a németek, illetve az EU washingtoni képviselete fogalmazott meg. Így ha maradt is végül olyasmi, ami nem tetszik európai partnereiknek, az aggályok nagy része okafogyottá vált. Fried bízik benne, hogy az adminisztráció végül az unió fenntartásait figyelembe véve ülteti majd át a gyakorlatba a törvényeket. Ezt a kérést egyébként a kongresszus is belevétette a törvénytervezet szövegébe. A volt diplomata szerint ha ez valóban így lesz, a szankciók nem veszélyeztetik az uniós és amerikai kapcsolatokat.
És hogy az EU egyelőre korántsem fordított hátat a washingtoni politikának, azt mi sem jelzi jobban, hogy pénteken újabb szankciókat rendelt el orosz magánszemélyek és vállalatok ellen a Krím félszigetre került gázturbinák ügyében.
Fokozódik a nyomás Trumpon
Szinte nem telik el nap, hogy ne érné újabb csapás a Trump-kormányzatot: híre jött, hogy az elnököt hatalomra segítő állítólagos orosz választási beavatkozás ügyében vizsgálódó különleges ügyész néhány hete vádesküdtszéket (grand jury) is igénybe vesz a vélt jogsértésekkel kapcsolatos vádemelések megalapozásához. A hagyományos angolszász jogrendszerből megmaradt, immár csak az Egyesült Államokban és Libériában funkcionáló, huszonnégy laikus állampolgárból álló, titkos működésű testületeknek az a feladatuk, hogy tanúk meghallgatásával, vélt bizonyítékok tanulmányozásával eldöntsék: a fölfedett információk alkalmasak-e rá, hogy büntetőeljárást kezdeményezzenek. Mint a BBC rámutat, mindez arra utalhat, hogy a Bush- és Obama-érában a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) élén álló Robert Mueller „agresszívebb megközelítést” alkalmaz az oroszok és Trump kampánycsapata közötti összejátszás leleplezése érdekében. További csapás: kiszivárogtatták a sajtóban Trumpnak az ausztrál miniszterelnökkel és a mexikói elnökkel folytatott telefonbeszélgetései leiratát. Nem elképzelhetetlen, hogy a dokumentumok – melyekben az elnökre saját, keresetlen stílusa ismét árnyékot vet – kiadása a kommunikációs stábban lezajlott személycserékkel áll összefüggésben. (Z. G.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!