Orosz befolyás: vádesküdtszéket hozott létre Robert Mueller

Bírság terhe alatti idézéseket is kiadhattak az ügyben.

MN
2017. 08. 04. 5:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megfigyelők a fejleményt nagyon jelentősnek értékelik. A vádesküdtszék – más kifejezéssel: nagy esküdtszék – létrehozása ugyanis jóval több eszközt ad a vizsgálatot vezető Muellernek ahhoz, hogy bizonyítékokat kutathasson fel, bírság terhe alatti idézéseket adhasson ki, vagy tanúkat idézhessen meg. Az amerikai jogrendszerben a nagy esküdtszék mérlegeli, hogy az adott bizonyítékok elég erősek-e ahhoz, hogy bűnvádi eljárás indulhasson, vagyis végső soron az esküdtszék dönthet a vádemelésről – írja az MTI.

Az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) nyilatkozó egyik jogi szakértő, Paul Callan volt ügyész szerint ez azt jelentheti, hogy Robert Mueller – aki „megörökölte” a már folyamatban lévő vizsgálatot – olyan információkra bukkanhatott, amelyeknek bűnügyi felelősségre vonás lehet a következményük. Donald Trump jogászcsapatának egyik ügyvédje, Jay Sekulow viszont azt nyilatkozta a Fox televíziónak, hogy „ez nem szokatlan lépés”.

A Reuters brit hírügynökség csütörtök esti információi szerint a nagy esküdtszék már ki is adott bírság terhe alatti idézéseket a 2016 júniusában Donald Trump idősebb fia, veje és Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnő közötti találkozóval összefüggésben.

A CNN hírtelevízió – meg nem nevezett hírforrásokra hivatkozva – azt jelentette, hogy szövetségi nyomozók állítólag Donald Trump és munkatársai Oroszországhoz fűződő üzleti-pénzügyi kapcsolatait vizsgálják. Jay Sekulow, Trump egyik ügyvédje azonban ezt az információt – szintén a CNN televízióban – cáfolta, mondván, erre vonatkozó dokumentációt soha, senki nem kért tőlük.

Donald Trump csütörtök este egy nyugat-virginiai nagygyűlésen egybegyűlt hívei előtt azt hangoztatta, hogy ő nem Oroszországnak, hanem nekik köszönhetően nyerte meg tavaly az elnökválasztást.

Nyugat-Virginia választóinak elsöprő többsége, 68 százaléka voksolt Trumpra az elnökválasztáson. Huntington az Ohio folyó mentén fekszik, és az állam második legnagyobb települése.

Trump megerősítette álláspontját, miszerint a tavalyi választási kampányba történt vélt orosz beavatkozás vizsgálata „totális koholmány”, és az emberek többsége tisztában van azzal, hogy az oroszok nem vettek részt a kampányban. Majd leszögezte: „az ügyészeknek inkább Hillary Clinton 33 ezer kitörölt elektronikus levele után kellene nyomozniuk”. 

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje még külügyminiszterként a magán e-mail-fiókját és szerverét használta a védett hivatali számítógépes rendszer helyett a bizalmas hivatalos levelezéseire is, így az ő választási kampányát sötét árnyként kísérték a vizsgálatok, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy kikerültek-e titkosított információk a külügyből. Ráadásul kiderült: Clinton törölt hivatalos leveleket is. 

A nagygyűlésen tartott beszédében Trump kiemelte: „mi azért győztünk, mert patrióta amerikaiak milliói szavaztak arra, hogy visszaszerezzék az országukat”. Az orosz szálak felderítését célzó vizsgálatokról azt mondta, hogy politikai ellenfelei megpróbálják aláásni elnöksége jogszerűségét. 

„Nem tudtak legyőzni bennünket a szavazófülkékben, hát megpróbálnak becsapni egy hamis történettel, amely mindannyiunkat lealacsonyít. Megpróbálják elcsalni azt a jövőt, amelyet megnyertetek” – fogalmazott. 

A nagygyűlésen jelentette be Jim Justice, Nyugat-Virginia demokrata párti kormányzója, hogy kilép a pártjából és csatlakozik a Republikánus Párthoz. Justice azzal indokolta ezt, hogy a demokraták letértek a korábbi útról. „Demokrata párti kormányzóként már nem tudnék többé segíteni nektek, tehát holnap regisztráltatom magam a Republikánus Pártban” – mondta. Az egybegyűlt tömeg ovációval fogadta a bejelentést.

Az elnökválasztási folyamatba történt vélt orosz beavatkozás végigkíséri Donald Trump elnökségének első hat hónapját. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) mellett kongresszusi bizottságok is vizsgálják az „orosz szálakat”. Moszkva mindig cáfolta a beavatkozás vádját, Donald Trump pedig azt cáfolja folyamatosan, hogy a választási kampányban összejátszott volna Oroszországgal.

Korábban már kiderült, hogy Trump első nemzetbiztonsági – és alig három héttel a kinevezése után lemondásra kényszerített – tanácsadója, Michael Flynn kapcsolatban állt és az elnök tudta nélkül többször is egyeztetett Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével, valamint az RT orosz tévétársaságtól honoráriumot is kapott egy oroszországi rendezvényen való részvételéért. Az is kiderült, hogy Donald Trump választási kampányának első menedzsere, Paul Manafort korábban szintén orosz cégek és politikai tényezők tanácsadójaként dolgozott.

Májusban, amikor az igazságügyi minisztérium kétpárti egyetértéssel Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében különleges ügyészt nevezett ki az állítólagos orosz befolyásolási kísérlet vizsgálatára, Donald Trump közleményben hangsúlyozta: a vizsgálat megerősíti majd, hogy nem volt „összejátszás” választási kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.