Pozsonyban is forró az uniós pénz

Gyanús cégek kaptak jókora uniós összegeket, a nemzetközi hírű kutatók meg elestek a támogatástól. Fico megvédte miniszerét.

600 millió euró uniós pályázati pénzzel kellene tudni elszámolnia a szlovák oktatási miniszternek, az összegek a gyanú szerint frissen alakult úgynevezett postaládacégeknél tűntek el. Peter Plavcan egyelőre nem kíván távozni tárcája éléről, és Robert Fico kormányfő sem erőlteti túlságosan az elszámoltatást, sőt csütörtökön meg is erősítette pozíciójában a politikust. Csak az ellenzék követeli a fejcserét, egyelőre sikertelenül. Hogy nincs minden rendben a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által vezetett oktatási tárca háza táján, azt már év eleje óta sejteni lehetett, mert újév után az egyik percről a másikra megszűnt az egyetemek hozzáférése egy nagy nemzetközi kutatói adatbázishoz. Mint kiderült, az adatbázis használati díját – évente 3,6 millió euró – a minisztérium addig uniós forrásokból fedezte, de múlt évben úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az előfizetést.

A tudomány és a kutatás támogatására kiírt két, egyenként 300 millió eurós uniós pályázati felhíváson nagyrészt alkalmazottak nélküli, néhány ezer euró forgalommal működő postaládacégek eurómilliókat nyertek úgy, hogy többségük csak a felhívás közzétételét követően bővítette tevékenységi körét a kutatással. De mint arról az Új Szó napilap is cikkezett, ezzel párhuzamosan neves, nemzetközi porondon is helytálló kutatók estek el létfontosságú forrásoktól. A lapnak az egyik állami szerv pályázatíró ügynökségének munkatársa azt mondta, egyre vastagabban fog a pályázatot révbe juttató közbenjárók tolla, a 20 százalékos kenőpénz szerénynek számít, mert ma már bizonyos „ügyintézők” 30 százalék fejében teszik sínre a pályázatokat. Az érintettek a gyanút nemcsak a sajtónak fogalmazták meg, hanem feljelentést is tettek, az ügyben már a Nemzeti Bűnüldözési Hivatal és az Európai Bizottság is vizsgálódik. A független Denník N szlovák hírportál arról számolt be, hogy egy kevéssé ismert informatikai cég, a Glass Way vastagon benne lehet az uniós pénz lehalászásában, mert egymaga elnyert egy 5,1 millió eurós összeget. A portál szerint a társaság a pénzből alvállalkozók bevonásán keresztül az államigazgatási szféra informatikai hálózatának krízismenedzselését fogja megoldani. A Glass Waynek csupán négy alkalmazottja van, 2015-ben nem volt bevétele, tavaly viszont hirtelen ez 500 ezer euróra ugrott 4 milliós forgalom mellett. 

Érdekes a kormánykoalíciót alkotó Híd-Most etnikai vegyes párt hozzáállása a botrányhoz. Bugár Béláék eddig következetesen összezártak a szociáldemokrata Iránnyal és a Plavcant is soraiban tudó Szlovák Nemzeti Párttal, ha bírálat érte a pozsonyi vezetést, ezúttal árnyaltabban fogalmazott a magyar politikus. Azt nyilatkozta, hogy a régi dolgokat nem fogják felhánytorgatni, de az új korrupciós ügyek kivizsgálását támogatni fogják. A kormánykoalíciót alkotó párt álláspontjáról Tokár Géza politológus lapunk megkeresésére kifejtette: úgy látja, hogy a magabiztos nyilatkozatok sokkal inkább pr-célokat szolgálnak. A párt támogatottsága az utóbbi időben ha nem is megroppant, de veszélyesen közel került az öt százalékhoz, úgyhogy most demonstrálniuk kell, mennyire nem tűrik a korrupciót. 

Peter Plavcanról a politológus azt mondta, pozíciója a kormányon belül nem túl erős. Plavcan szlovákiai terminológiával élve fehér ló – biely kon –, magyarul talán a stróman kifejezés fedi le ugyanezt. Nincs kellő beágyazottsága a párton belül, egy érdekcsoport irányítja, így elvileg akár helyettesíthető is komolyabb rövid távú következmények nélkül. Az SNS akár saját hatáskörében is felajánlhatja a leváltását, ha nagyon vállalhatatlanná válna a helyzet, de felborítani az erőviszonyokat szerintem mindenkinek több kárral járna, mint haszonnal. 

A jó szándék ellenére az európai uniós források váltak Közép- és Kelet-Európában a korrupció legnagyobb táptalajává, a helyi szintektől a politikai elitig – állapította meg Richard Sulík szlovák európai parlamenti képviselő az EU hatvanéves születésnapjának alkalmával kiadott látleletében. A politikus, aki egyben a szlovák parlamenti ellenzék legerősebb pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) az elnöke, tanulmányában még azt is megállapítja, hogy a pénzügyi források rendkívül alacsony hatékonysággal hasznosulnak.