Térdre kényszerítenék az oroszokat

A szankciók hatékonysága attól függ, Európa hogyan reagál majd.

– Az Egyesült Államok térdre akarja kényszeríteni Oroszországot. Az energetikai és a bankszférára kiterjedő büntetésekkel igyekszik ellentéteket szítani a kormányzó párton belül, megpróbálva ezzel megnehezíteni Vlagyimir Putyin újraválasztását – fogalmaz Szergej Mihejev. Más kérdés, hogy az intézkedések mennyire fájnak majd Moszkvának. – A szankciók hatékonysága valójában Európa reagálásától függ, hiszen Oroszország első számú kereskedelmi partnere nem az Egyesült Államok, hanem Európa – véli a moszkvai szakértő. A legérzékenyebben az Északi Áramlat bővítésének megtorpedózása és a Németországon át Európába irányuló gázszállítások akadályozása mellett a bankszektoron keresztül fokozódó nyomás érintheti Oroszországot. Amerika legfőbb fegyverét ugyanis nem a rakéták vagy a hadihajók, hanem a dollár jelenti. Ennek révén érvényesíti az Egyesült Államok a leghatékonyabban a globális befolyását. – Ez az új helyzet lehetőséget is teremt, hiszen felgyorsítja az elszakadást a dollártól. Örökké ugyanis nem lehet az Amerika szabta szabályok szerint élni – villantja fel az érem másik oldalát Mihejev. Erre utalt Facebook-bejegyzésében Dmitrij Medvegyev is. A kormányfő úgy véli, hogy Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg, így ezután is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést, valamint a fontos állami feladatok megoldását. Álláspontja szerint a „szankciórendszert immáron törvénybe foglalták, és évtizedeken át érvényben marad majd, hacsak nem történik valamilyen csoda”.

Eközben számítani lehet az orosz válaszlépésekre is. Múlt pénteken, azt követően, hogy a kongresszus után az amerikai szenátus is nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni újabb szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot, Moszkva felszólította Washingtont: szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak számát. (Azaz ugyanannyira, ahány orosz diplomata az Egyesült Államokban dolgozik.) A 755 amerikai diplomata kiutasítása azonban Moszkva szerint még nem közvetlen válasz a mostani szankciószigorításra. Ez a lépés válasz volt Obama elnök tavaly decemberi döntésére, amikor az Egyesült Államok 35 orosz diplomatát utasított ki, és orosz követségi ingatlanokat zárolt. – A legcsattanósabb válasz az lehet, ha Moszkva szövetségeseket keresve fokozatosan leválik az amerikai globális pénzügyi rendszerről – folytatja a gondolatmenetét Mihejev, megjegyezve, hogy emellett az aszimmetrikus válasz része lehet például az űrkutatásban működő együttműködés felmondása vagy az egyes konfliktusok kezelésében az amerikai érdekek figyelmen kívül hagyása.

Nincs kitörési pont

Magyarics Tamás, az ELTE amerikanisztika tanszékének oktatója lapunknak elmondta: a belpolitikai vonatkozásokat illetően egyrészt a Fehér Ház és a kongresszus között zajló, a vietnami háború óta jellemző küzdelem folytatásának lehetünk tanúi. Másrészt láthatjuk, sem az ellenzéki demokraták, sem a republikánusok nem bíznak meg Trump külpolitikai döntéseiben. A transzatlanti kapcsolatok tekintetében rámutatott, az Egyesült Államok mindig ellenezte a német–orosz Északi Áramlat projektet, amely legszorosabb kelet-európai szövetségeseinek jelentőségét csökkenti. Ugyanakkor a lépésben a kereskedelmi háború egyik fázisát is fel lehet fedezni, illetve új keletű cseppfolyósgáz-exportjuk elősegítésének szándékát. A szakértő szerint a szankciók a rosszul álló orosz–amerikai kapcsolatokat hosszú távra befagyasztják. Valószínűtlen, hogy az oroszok feladják a Krímet, illetve teljesítsék a minszki tárgyalásokon megfogalmazott elvárásokat. Csak a Közel-Kelet, a terrorizmus elleni harc vagy az orosz–amerikai–kínai háromszögben zajló helyezkedés jelenthetne kitörési pontot, de reálisan nem látni javulási lehetőséget, mert „egyiknek sincs drámai szüksége a másikra”. (Z. G.)