A szaúdi kormány közleménye szerint azonban a negyed házai régóta lakatlanok, alkalmatlanok arra, hogy emberek éljenek itt, és ezt használták ki terroristák és drogdílerek, amikor ide költöztek. Közlésük szerint a biztonsági erők tagjai mellett a civil áldozatokért is ezek a veszélyes elemek a felelősek, akik miatt a negyed lebontása mellett döntöttek.
A Human Rights Watch üggyel foglalkozó kutatója arról beszélt az Independentnek, hogy sosem találkozott még Szaúd-Arábián belül ilyen jellegű fegyveres ellenállással. A lap egyelőre nem tudta kideríteni, hogy a felkelők hányan vannak és honnan kapták a fegyvereiket.
Ismeretes, hogy a Közel-Keleten egyre kiterjedtebb a főként Szaúd-Arábia által támogatott szunnita fegyveresek és a leginkább Irán által pénzelt síita milíciák közötti, úgynevezett proxyháború (ahol a küzdelmet nem közvetlenül a háborús felek, hanem az általuk pénzelt szövetségesek vívják meg egymással). A legkiterjedtebb konfliktusövezetek jelenleg Jemen és Szíria, de legutóbb felkerült a térképre a konfliktuszónák közé Katar is, amelyet szaúdi vezetéssel igyekeznek elszigetelni és blokáddal megtörni szomszédai.
Az Independent korábbi cikke rámutat: amikor Donald Trump első külföldi útja hivatalban lévő amerikai elnökként Szaúd-Arábiába vezetett, Rijád igyekezett demonstrálni a muszlim világ egységét, és több mint száz vezetőt hívott meg az iszlám világból az amerikai elnökkel közösen tartott arab–amerikai csúcstalálkozóra. Ám eközben, pont ekkoriban, 2017 májusában kezdte meg a szaúdi kormányzat hadjáratát a lázongó síita vidékek ellen Szaúd-Arábiában.
