Donald Trump amerikai elnök szerint az újabb észak-koreai rakétakísérlet után minden megoldás szóba jöhet. Miközben az elnök kedden elindult a katasztrófa sújtotta Texasba, a Fehér Ház közleményben hozta nyilvánosságra állásfoglalását.
Az MTI beszámolója szerint ebben Trump leszögezte: a világ „hangos és egyértelmű üzenetet” kapott Észak-Koreától. „A fenyegető és destabilizáló cselekedetek csak tovább növelik az észak-koreai rezsim elszigeteltségét a térségben és a nemzetközi közösségben egyaránt. Minden megoldás szóba jöhet” – fogalmazott.
A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump és Abe Sinzó japán kormányfő keddre virradóra telefonon egyeztetett egymással, és a két politikus egyetértett abban hogy Észak-Korea „súlyos és növekvő, közvetlen fenyegetést jelent” az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és a világ valamennyi országa számára. A közlemény szerint az amerikai elnök és a japán kormányfő elkötelezett az Észak-Koreára gyakorolt nyomás erősítésében, és ugyanerre számít a nemzetközi közösség részéről is.
Közben az Egyesült Államok leszereléssel foglalkozó nagykövete arról nyilatkozott, hogy Washingtonnak az észak-koreai rakétafelbocsátás „további elemzésére” van szüksége.
Robert Wood nagykövet egy Genfben, az ENSZ által rendezett leszerelési konferencia kezdetén újságíróknak leszögezte: „kormányom és számos más kormányzat komolyan aggódik” a fejlemények miatt.
Ugyancsak ezen a genfi konferencián, az ülésszakon elmondott felszólalásában, az észak-koreai nagykövet az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy „a robbanás szélére taszítja a Koreai-félszigetet”.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley szerint az újabb észak-koreai rakétakísérlet „teljességgel elfogadhatatlan és felelőtlen”, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának immár komoly intézkedéseket kell hoznia. Haley az ENSZ székházában újságíróknak kifejtette: „Egyetlen ország fölött sem szabad rakétáknak repkedniük”, ahogyan ez történt most a 130 millió lelket számláló Japán fölött. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Észak-Korea megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden egyes határozatát. „Ami sok, az sok” – tette hozzá. A nagykövet leszögezte: reményei szerint Oroszország és Kína továbbra is együttműködéséről tesz tanúbizonyságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely helyi idő szerint kedden délután ül össze a világszervezet New York-i székházában, hogy megvitassa az észak-koreai helyzetet.
A dél-koreai hadsereg kedden közölte, hogy Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát indított, amely átrepült Japán északkeleti része felett, és a Csendes-óceánba csapódott. A hírt megerősítette a japán kormány is. A rakéta a beszámolók szerint 2700 kilométert tett meg, legnagyobb tengerszint feletti magassága 550 kilométer volt. A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét, és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak.
Folyamatosan érkeznek a reakciók az újabb rakétakísérletet követően.
Emmanuel Macron francia államfő azt közölte: Észak-Korea újabb tanúbizonyságát adta felelőtlenségének. Franciaország a „hajthatatlan” politika híve Észak-Koreával szemben, és kész bármilyen kezdeményezésre a feszültség csökkentése érdekében. Emmanuel Macron Franciaország szolidaritásáról biztosította Japánt.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, Észak-Korea újabb ballisztikusrakéta-kilövése nemzetközi kötelezettségeinek teljes megsértését jelenti. A főképviselő arra emlékeztetett, hogy amint azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is kimondja, az ilyen tevékenység komoly veszélyt jelent a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Aláhúzta, ahogy az Európai Unió külügyminiszterei nemrégiben hangsúlyozták, Észak-Koreának haladéktalanul és feltételek nélkül eleget kell tennie az összes vonatkozó biztonsági tanácsi határozat szerinti kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden további provokatív intézkedéstől, amely növelheti a térségi, valamint a globális feszültségeket. Phenjannak hiteles és előremutató párbeszédet kell folytatnia a feszültség megszüntetése és a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése, valamint az ENSZ összes vonatkozó határozatának teljes körű végrehajtása érdekében. Az Európai Unió kész támogatni egy ilyen folyamatot a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott konzultációk során – tette hozzá.
Kijelentette, hogy az unió teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. A nemzetközi közösség egységessége e kihívás kezelésében elengedhetetlen – húzta alá. Az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsával és a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott konzultációja során mérlegelni fogja a szükséges válaszlépéseket – emelte ki Mogherini.
A kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, kritikus ponthoz jutott a válság a Koreai-félszigeten. Emellett nyugalomra intett minden érintett felet, és ismét felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. „Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. A problémát egyetlen módon lehet megoldani, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél észszerű biztonsági aggályával” – mondta. Ezzel a szóvivő arra célzott, hogy Peking szerint a válság kialakulásáért a nukleáris és rakétateszteket végző Észak-Korea és a közös hadgyakorlatokat tartó Egyesült Államok és Dél-Korea is felelős. Megismételte Kína azon javaslatát, hogy legyen egy „kettős moratórium”, amelyben az említett országok felhagynak a másikat provokáló tevékenységükkel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy Oroszországot nagyon aggasztja az észak-koreai helyzet, a fejlemények a konfliktus eszkalálódásának irányába mutatnak. Phenjant nyilván a múlt héten elkezdett amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat is provokálta – tette hozzá.
