A Die Welt írása szerint az ellenzéki Baloldal (Die Linke) felkérésére összeállított szakvéleményből kiderül, még a Bundestag jogászai sem tudják, hogy a szövetségi kormány milyen jogi alapon engedélyezte 2015. szeptember 4-én a Magyarországon az osztrák határ felé elindult menedékkérők beutazását. A szakértők kiemelik, hogy alapesetben meg kell tagadni a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Ez mindenkire vonatkozik, aki a balkáni migrációs útvonalon érkezik, mert az útvonal a biztonságos Ausztria felől éri el Németországot. A szabály alól kivételt jelent, ha Németország a Dublin III. néven ismert uniós menekültügyi rendelet alapján átvállalja az illetékes országtól a menekültügyi eljárás lefolytatását, vagy ha a szövetségi belügyi minisztérium rendeletet ad ki a menedékkérők beengedéséről. Azonban ilyen rendelet nem lelhető fel a belügyi tárca aktáiban, és a kormány a menekültügyi eljárások lefolytatásának átvállalásáról sem hozott hivatalos döntést.
A szakvéleményben azt a kérdést is körüljárták, hogy lett-e volna szükség parlamenti felhatalmazásra a menedékkérők tömeges beengedéséhez. A Bundestag jogászai kiemelték, hogy a szövetségi alkotmánybíróság bevezette az úgynevezett lényegességi elvet, amelynek értelmében nem a végrehajtó hatalomnak, hanem a törvényalkotónak kell meghoznia a döntéseket az „alapvetően normatív” területeken, kiváltképpen az alapjogok gyakorlása terén, és ezt irányozza elő az úgynevezett „demokrácia- és jogállamisági elv” is – idézett a Die Welt a szakvéleményből.
A semlegességre kötelezett jogászok ugyan nem foglaltak állást ebben a kérdésben, rámutattak, hogy az alkotmánybíróság a menekültek családegyesítései jogával kapcsolatban egy ítéletében kimondta, törvényhozási döntés szükséges arról, hogy kell-e, és ha igen, milyen mértékben kell korlátozni a külföldiek bevándorlását.
A rendre feltételes módban fogalmazó szakértők hozzátették, hogy mindennek alapján akár amellett is lehetne érvelni, hogy a Bundestagnak legalább utólag hozzá kellene járulnia a határnyitáshoz – írta a Die Welt.
Hozzátették: a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és az az Angela Merkel kancellár vezette kereszténydemokrata CDU–CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik majd, ha bejutnak a Bundestagba, ami biztosra vehető, tekintve hogy mindkét párt támogatottsága nagyjából a kétszerese az 5 százalékos bejutási küszöbnek.
