A hirosimainál 16-szor nagyobb lehetett az észak-koreai nukleáris robbanás

Az amerikaiak új becsléssel álltak elő: sokkal nagyobb ereje volt a földrengést okozó fegyvernek.

MTI
2017. 09. 13. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint a távirati iroda beszámol róla, a washingtoni John Hopkins Egyetemen működő 38 North nevű amerikai–koreai intézet kedden közzétette új jelentését, amelyben kielemezte a föld alatti atomrobbanás okozta földrengésről készített legújabb számításokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) és a norvég NORSAR intézet 5,8-ről 6,1-re módosította a földrengés erejét, míg az amerikai földtani intézet (USGS) korábbi becslése 6,3-as volt. A CTBTO és a NORSAR által módosított adatok lényegesek, mert belőlük arra lehet következtetni, hogy

a felrobbantott nukleáris fegyver ereje közel 250 kilotonna volt, tizenhatszorosa az amerikaiak által 1945-ben Hirosimára ledobott 15 kilotonnás atombombának.

Az új adat nagyon közelít ahhoz, amelyet a washingtoni elemzőintézet adott meg korábbi becslésében a robbanás maximális erejére.

Amerikai illetékesek még vizsgálják, hogy ez valóban termonukleáris robbanás volt-e, mint azt Észak-Korea állította, de egyelőre semmi olyat nem találtak, ami ennek ellentmondana. Egyelőre egyetlen külföldi kormány sem erősítette meg, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, de több szakértő is azon a véleményen van, hogy a detonáció minden jellemzője egy kétfokozatú hidrogénbomba robbanásáé volt. A robbanás erejéről eddig nagyon különböző adatokat közöltek a külföldi országok. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint 50 kilotonnás volt, de Japánban már volt olyan becslés, amely 160 kilotonnára tette. Ezek a becslések még változnak az újabb és újabb információk megjelenésével.

A nukleáris biztonságért felelős dél-koreai bizottság szerdán közölte, hogy xenon–133-as radioaktív gázizotóp nyomait fedezte fel a légkörben. A testület szerint biztonsággal lehet állítani, hogy a sugárzó izotóp észak-koreai eredetű, de a mért adatokból nehéz arra következtetni, hogy mekkora volt az észak-koreai nukleáris robbanás ereje, illetve hogy atom- vagy termonukleáris bomba robbant-e. A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt a radioaktív gáz megjelenése a légkörben.

A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő és maghasadáskor is keletkeznek.

A dél-koreai légierő szerdán közölte, hogy első ízben hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amely koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg képességét megelőző csapásmérésekre.

A Németországtól vásárolt, 500 kilométeres hatótávolságú, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező robotrepülőgépet F–15-ös vadászgépről lőtték ki, és alacsony magasságban repülve, megkerülve az akadályokat, eltalálta az ország nyugati partvidékén lévő célpontot. A Yonhap hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy ha Szöul környékéről lőnek ki egy ilyen rakétát, az 15 percen belül elérhet bármilyen célpontot Észak-Korea bármelyik szegletében. Dél-Korea a védelmi képességeinek fokozását célzó terv keretében mintegy 170 ilyen fegyvert állít hadrendbe.

Az ENSZ BT hétfőn újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, válaszul a minapi kísérleti hidrogénbomba-robbantásra. A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért.

Az észak-koreai külügyminisztérium szerdai közleményében elutasította az újabb BT-szankciókat. A KCNA észak-koreai hírügynökség által idézett közleménye szerint a „gyalázatos provokációk” eredményeként hozott szankciókkal meg akarják fosztani Észak-Koreát az önvédelem legitim jogától, és a teljes gazdasági blokáddal meg akarják fojtani az országot és a népét. Az amerikaiak által kezdeményezett szankciók alkalmat adnak Phenjannak arra, hogy igazolja az általa választott út helyességét – áll a külügyminisztérium közleményében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.