A hirosimainál 16-szor nagyobb lehetett az észak-koreai nukleáris robbanás

Az amerikaiak új becsléssel álltak elő: sokkal nagyobb ereje volt a földrengést okozó fegyvernek.

Mint a távirati iroda beszámol róla, a washingtoni John Hopkins Egyetemen működő 38 North nevű amerikai–koreai intézet kedden közzétette új jelentését, amelyben kielemezte a föld alatti atomrobbanás okozta földrengésről készített legújabb számításokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) és a norvég NORSAR intézet 5,8-ről 6,1-re módosította a földrengés erejét, míg az amerikai földtani intézet (USGS) korábbi becslése 6,3-as volt. A CTBTO és a NORSAR által módosított adatok lényegesek, mert belőlük arra lehet következtetni, hogy

a felrobbantott nukleáris fegyver ereje közel 250 kilotonna volt, tizenhatszorosa az amerikaiak által 1945-ben Hirosimára ledobott 15 kilotonnás atombombának.

Az új adat nagyon közelít ahhoz, amelyet a washingtoni elemzőintézet adott meg korábbi becslésében a robbanás maximális erejére.

Amerikai illetékesek még vizsgálják, hogy ez valóban termonukleáris robbanás volt-e, mint azt Észak-Korea állította, de egyelőre semmi olyat nem találtak, ami ennek ellentmondana. Egyelőre egyetlen külföldi kormány sem erősítette meg, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, de több szakértő is azon a véleményen van, hogy a detonáció minden jellemzője egy kétfokozatú hidrogénbomba robbanásáé volt. A robbanás erejéről eddig nagyon különböző adatokat közöltek a külföldi országok. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint 50 kilotonnás volt, de Japánban már volt olyan becslés, amely 160 kilotonnára tette. Ezek a becslések még változnak az újabb és újabb információk megjelenésével.

A nukleáris biztonságért felelős dél-koreai bizottság szerdán közölte, hogy xenon–133-as radioaktív gázizotóp nyomait fedezte fel a légkörben. A testület szerint biztonsággal lehet állítani, hogy a sugárzó izotóp észak-koreai eredetű, de a mért adatokból nehéz arra következtetni, hogy mekkora volt az észak-koreai nukleáris robbanás ereje, illetve hogy atom- vagy termonukleáris bomba robbant-e. A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt a radioaktív gáz megjelenése a légkörben.

A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő és maghasadáskor is keletkeznek.

A dél-koreai légierő szerdán közölte, hogy első ízben hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amely koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg képességét megelőző csapásmérésekre.

A Németországtól vásárolt, 500 kilométeres hatótávolságú, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező robotrepülőgépet F–15-ös vadászgépről lőtték ki, és alacsony magasságban repülve, megkerülve az akadályokat, eltalálta az ország nyugati partvidékén lévő célpontot. A Yonhap hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy ha Szöul környékéről lőnek ki egy ilyen rakétát, az 15 percen belül elérhet bármilyen célpontot Észak-Korea bármelyik szegletében. Dél-Korea a védelmi képességeinek fokozását célzó terv keretében mintegy 170 ilyen fegyvert állít hadrendbe.

Az ENSZ BT hétfőn újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, válaszul a minapi kísérleti hidrogénbomba-robbantásra. A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért.

Az észak-koreai külügyminisztérium szerdai közleményében elutasította az újabb BT-szankciókat. A KCNA észak-koreai hírügynökség által idézett közleménye szerint a „gyalázatos provokációk” eredményeként hozott szankciókkal meg akarják fosztani Észak-Koreát az önvédelem legitim jogától, és a teljes gazdasági blokáddal meg akarják fojtani az országot és a népét. Az amerikaiak által kezdeményezett szankciók alkalmat adnak Phenjannak arra, hogy igazolja az általa választott út helyességét – áll a külügyminisztérium közleményében.