Úgy tűnik, lesz következménye annak, hogy novemberben kiderült, szabályellenesen költött el több mint 385 ezer fontot az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP). Nigel Farage-ék 2015-ben a hazai kampányhoz szükséges felmérésekre használtak fel olyan uniós forrásokat, amelyeket a UKIP vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű európai parlamenti (EP) frakció kapott. Nemcsak a UKIP közpénzzel való visszaélései derültek ki az elmúlt két évben, hanem az Európai Parlament több kisebb frakciója is ügyeskedett. Ezért Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke beterjesztett egy javaslatot a 2019-es EP-választások előtt benyújtandó demokráciacsomag részeként. Ez módosítana az EP-frakciók költségvetési támogatásán – írja az EUObserver.
Az Európai Parlament képviselőcsoportjai összesen harmincmillió euró költségvetési támogatást kapnak 2017-ben. Jelenleg az összeg 15 százalékát egyenlően osztják el a frakciók között, 85 százalékát pedig a képviselőcsoport tagjainak száma szerint fizetik ki. Timmermans terve az, hogy a 15 százalékos részt öt százalékra csökkentse, így az uniós költségvetési támogatás 95 százalékát méretükkel arányosan oszthatnák el a frakciók között.
– A jelenlegi szabályozás tervezett változtatása egyáltalán nem, ismétlem, egyáltalán nem arra irányul, hogy befolyásoljuk az európai képviselőcsoportok politikáját – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a bizottsági alelnök. Más kérdés, hogy a változtatás leginkább a kisebb, euroszkeptikus frakciókat sújtja. A Szövetség a békéért és a szabadságért (APF) – amelyben a Marián Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt, a görög Arany Hajnal vagy a Német Nemzeti Demokrata Párt képviselői is helyet foglalnak – például az uniós támogatásának 44 százalékát veszítené el. A Marine Le Pen Nemzeti Frontja vezette Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM) – amelynek a Jobbik képviselői is tagjai – szintén 44 százalékos visszaeséssel számolhat. A legnagyobb vesztes azonban a Koalíció az Életért és Családért (CVF) lenne, amely a költségvetési támogatás 66 százalékát bukná el a tervezett változtatás nyomán. Eközben a nagyobb frakcióknál nem várható jelentős költségcsökkenés, sőt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) 1,5 százalékkal több pénzzel gazdálkodhatna a jövőben.
A javaslatcsomag része az is, hogy a frakciókhoz kötődő alapítványokat csak akkor segítené az unió, ha képesek a költségvetésük 15 százalékát maguk megkeresni vagy összegyűjteni. A Bizottság beszámolója szerint több alapítványnál is feltártak visszásságokat, így kénytelenek ezek támogatásán is módosítani. Az egyelőre kérdéses, hogy a 2019-es választások előtt már életbe lehet-e léptetni a tervezett változtatásokat. A reformokat támogató német Rainer Wieland (Európai Néppárt, EPP) júliusban még úgy nyilatkozott, esélyesebb, hogy csak 2020 elejére lehet alkalmazni a javaslatcsomag elemeit.
Az EPP kénytelen a bizottsági elnök személyének kérdésével is foglalkozni. Jean-Claude Juncker ugyanis közülük került a posztra, ám nemrég bejelentette, nem újráz, így az EPP megkezdte az utódkeresést. A német Welt am Sonntag értesülése szerint egyelőre az IMF jelenlegi vezérigazgatója, Christine Lagarde tűnik befutónak. Ő jóban van a néppártiakkal és Angela Merkel német kancellárral, a Bizottság élére viszont akkor kerülhet könnyen, ha elnyeri Emmanuel Macron francia elnök támogatását is.
