A javaslatcsomag része az is, hogy a frakciókhoz kötődő alapítványokat csak akkor segítené az unió, ha képesek a költségvetésük 15 százalékát maguk megkeresni vagy összegyűjteni. A Bizottság beszámolója szerint több alapítványnál is feltártak visszásságokat, így kénytelenek ezek támogatásán is módosítani. Az egyelőre kérdéses, hogy a 2019-es választások előtt már életbe lehet-e léptetni a tervezett változtatásokat. A reformokat támogató német Rainer Wieland (Európai Néppárt, EPP) júliusban még úgy nyilatkozott, esélyesebb, hogy csak 2020 elejére lehet alkalmazni a javaslatcsomag elemeit.
Az EPP kénytelen a bizottsági elnök személyének kérdésével is foglalkozni. Jean-Claude Juncker ugyanis közülük került a posztra, ám nemrég bejelentette, nem újráz, így az EPP megkezdte az utódkeresést. A német Welt am Sonntag értesülése szerint egyelőre az IMF jelenlegi vezérigazgatója, Christine Lagarde tűnik befutónak. Ő jóban van a néppártiakkal és Angela Merkel német kancellárral, a Bizottság élére viszont akkor kerülhet könnyen, ha elnyeri Emmanuel Macron francia elnök támogatását is.
