Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Bundestag feladata a kormány ellenőrzése. Pártja ezért vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely „nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel” – mondta a politikus.
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) pártszövetségtől jobbra álló AfD másik csúcsjelöltje, Alexander Gauland azt mondta, hogy pártja „hajtóvadászatot” indít a kancellár ellen, és „vissza fogják szerezni az országot”.
Az AfD az első eredménybecslések szerint 13,2 százalékos eredménnyel debütál a szövetségi parlamentben. Az előző Bundestag-választás évében, 2013-ban alapított párt akkor 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől.
Az Alternatíva Németországnak az első párt, amely a CDU–CSU pártszövetségtől jobbra elhelyezkedve tartósan országos tényezővé vált a német belpolitikában.
Alice Weidel a párt berlini eredményváró rendezvényén arról is beszélt, hogy az AfD-s képviselőknek alázattal kell dolgozniuk. Konstruktív ellenzéki szerepet betöltve küzdeniük kell azért, hogy „a jognak és a rendnek újra legyen esélye ebben az országban”.
A párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége. A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, „de jobb lenne, ha vezető erőként” – jelentette ki.
Az AfD megjelenését jobboldalon és baloldalon is éles hangú nyilatkozatokkal kommentálták a vetélytársak. A CDU-t vezető Angela Merkel elmondta, alaposan elemzik majd a választási eredményt, és vissza akarják nyerni az AfD-hez átpártolt szavazóikat az „aggodalmaik és félelmeik” komolyan vételével, és „mindenekelőtt jó kormányzati munkával”.
A testvérpárt CSU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök kiemelte: a CDU–CSU jobb oldalán „támadási felület” keletkezett, amelyet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell lezárni.
A CDU–CSU eddigi koalíciós társa, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) elnöke, Martin Schulz az urnazárás után tett nyilatkozatában az AfD-t szélsőjobboldali pártnak, megjelenését a Bundestagban pedig fordulópontnak nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták „a demokrácia bástyájaként” állnak majd szemben vele.
A távozó kormány SPD-s igazságügyi minisztere, Heiko Maas a Facebookon azt írta, az AfD megjelenése a német demokrácia „legnagyobb érettségi vizsgája az újraegyesítés óta”. Hozzátette: fel kell lépni mindazokkal szemben, akik „szélsőjobboldali provokációra” akarják felhasználni a Bundestagot.
A németországi zsidó közösség legnagyobb társadalmi szervezete, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZJD) közleményt adott ki, amely szerint az AfD megjelenése a Bundestagban a szövetségi parlament előtt álló „legnagyobb kihívás” a második világháború utáni első szabad választás, 1949 óta, mert most először jutott be olyan párt, amely „szélsőjobboldali eszméket tűr meg soraiban, és kisebbségek ellen uszít”. Hozzátették: a „demokratikus erőknek” meg kell mutatniuk az AfD „valódi arcát”, és le kell leplezniük, hogy „politikáját üres, populista ígéretek jelentik”.
