A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot, és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. Az Egyesült Államok ennél szélesebb körű és keményebb büntetőintézkedéseket javasolt, de Oroszország és Kína támogatásának megszerzéséhez engednie kellett.
2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és robbantási tesztjeiért. Az eddigi büntetőintézkedések nem hoztak eredményt, nem sikerült Phenjant tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.
A most meghozott szankciók érzékenyen érinthetik az országot. A harmadik legfontosabb exportcikke ugyanis – a feketeszén és az ásványi anyagok után – tavaly a textiláru volt. A textil 80 százalékát a kínai piacon értékesítette.
Az új szankció betiltja a cseppfolyósított gáz importját, a jelenlegi szinten maximálja a nyersolaj, évi kétmillió hordóban pedig a finomított olajból készült termékek bevitelét az országba. A Reuters brit hírügynökség – meg nem nevezett forrásokra hivatkozó – adatai szerint Phenjan évente 4,5 millió hordónyi finomítottolaj-terméket és 4 millió hordónyi nyersolajat importál.
A határozat felszólítja a nemzetközi közösség országait, hogy a nyílt vizeken ellenőrizzék a teherhajókat, ha az a megalapozott gyanújuk, hogy embargó alá eső árukat szállítanak.
A BT voksolása után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: „ezzel befejeztük Észak-Korea ösztökélését, hogy helyesen cselekedjék, mostantól teszünk is azért, hogy megakadályozzuk a helytelen dolgok elkövetésében”. A szavazás utáni rövid beszédében az amerikai misszióvezető hangsúlyozta, hogy az új szankciók elfogadásának sikere Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök „erős kapcsolatának” köszönhető.
Az amerikai nagykövet megismételte a múlt héten Donald Trump és James Mattis védelmi miniszter által kifejtett amerikai álláspontot, miszerint Washington nem akar háborút Észak-Koreával, és „Phenjan még nem lépte át azt a határt, ahonnan nincs visszaút”. Nikki Haley leszögezte: ha Phenjan beleegyezik nukleáris programja leállításába, „visszakövetelheti magának a jövőjét”. Haley hozzátette: ha Észak-Korea bebizonyítja, hogy képes békességben élni, akkor a világ is békében fog élni vele.
Kína ENSZ-nagykövete, Liu Csie-ji a szavazás utáni beszédében felszólította Észak-Koreát, hogy „vegye komolyan” a vele szemben támasztott követeléseket, a nemzetközi közösség akaratát, hagyjon fel nukleáris programjával, és „a lehető leghamarabb térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”. A kínai diplomata egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a válságban minden félnek „hideg fejjel” kell cselekednie, és nem szabad, hogy „a retorika tovább súlyosbítsa a feszültséget”.
Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete azt hangoztatta, hogy „nagy tévedés” lenne alábecsülni Moszkva és Peking javaslatát a Phenjannal folytatandó azonnali tárgyalások megindítására.
