Az „azeri pénzmosoda” néven elhíresült korrupciós botrány szálainak felgöngyölítését sürgette szerdai állásfoglalásában az Európai Parlament.
Az EP képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között, és hangsúlyozták, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet, és határozott intézkedéseket kell hoznia a korrupciós esetek megelőzésére.
A korrupció és az emberi jogi sérelmek kapcsolatát vizsgáló állásfoglalásban azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve. Szükség esetén vezessenek be szankciókat, vagy függesszenek fel megállapodásokat az emberi jogok sérelmét okozó, rendszerszintű korrupció esetén.
Nemrégiben több nagy európai lap nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Az azeri kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az Európa Tanács (ET) közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta.
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, a szervezett bűnözés és a korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és a szóban forgó lapok Laundromat (Pénzmosoda) címet viselő jelentésükben több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet – írja az MTI.
A szálak és az azeri pénzek Magyarországra is eljutottak: a The Insider orosz honlap a botrányról beszámolva különösebb részletezés nélkül azt írja: a Rosoboronexport nevű orosz fegyverexportcég, amely 29,4 millió dollárral részesedett a Globális mosógép néven emlegetett konstrukcióból, 1,8 millió dollárt utalt a Velasco International nevű offshore cég magyarországi számlájára.
A Panama-iratokból ismertté vált módon ez a cég az azeri miniszterelnök-helyettes fiának, Orkhan Eyyubovnak a tulajdonában volt. Mi több, a cég Bakuban magának a politikusnak, Yaqub Eyyubovnak a lakcímére van bejegyezve.
Különös egybeesés, hogy a pénzalap működésének két éve alatt váltak hirtelen intenzívvé az azeri–magyar kapcsolatok is. Az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov elengedése, a bakui kereskedőház megnyitása, Azerbajdzsán gyakori reklámozása Szijjártó Péter külügyminiszter által mind a 2012 és 2014 közötti időszakra esett, és nem mellesleg ekkor lett hegyi-karabahi testvérvárosa a jobbikos vezetésű Gyöngyösnek is. A Safarov-ügy az örményeknél szólt a legnagyobbat, meg is szakították a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Az ügyet kirobbantó OCCRP nemzetközi újságíró-szervezet honlapján további kisebb magyar kifizetések is találhatók, a lista egyik legtöbbet szereplő cége a Fit-Food Kft. A cég zöldségkonzerv gyártásával és exportjával foglalkozik, az oknyomozó szervezet listája szerint ötször történt részére kifizetés 2012 és 2014 között összesen 108 ezer dollár értékben, ez mai árfolyamon 27 millió forintot jelent. A Fit-Food többségi részvényese évek óta Batizi Tamás, akinek budapesti a lakcíme, de a kormányváltás után egy évvel a Fidesz vezette Nyíregyháza polgármesteri kabinetjének vezetője lett.
Az EP képviselői kérték, hogy az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket. Azt is szorgalmazták, hogy kerüljön minél hamarabb az unió tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista, és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket a szóban forgó emberek ellen.
Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alapnak dolgozott, s azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval és az alap pénzének ellopásával. Az ügyvéd tisztázatlan körülmények között halt meg egy orosz börtönben.
