„A kiindulópont, elismerni a létezését két nemzetnek, amelyek dönteni akarnak a jövőjükről demokratikusan, szabadon és garanciákkal” – fogalmazott Inigo Urkullu, hangsúlyozva, hogy aktuálisan tehát Katalónia problémájára a megoldás egy törvényes, az állammal megegyezve megtartott népszavazás lehet, ahogy arra korábban Skóciában és Kanadában és példa volt.
„Ma a világ szemében a spanyol kormány a probléma részét képezi, és nem megoldásét” – jelentette ki a Inigo Urkullu.
Véleménye szerint a Katalóniában történt igazságügyi, rendőrségi, büntetőügyi intézkedések társadalmi, politikai, intézményi megosztottsághoz vezetnek, amelyeket nehezen és sok idő alatt lehet majd helyrehozni.
Amellett, hogy kritikusan szólt a spanyol állami beavatkozásról, beszélt arról is, hogy Katalónia viszont cselekedjen felelősen, tisztelettel, és folytasson párbeszédet a központi kormánnyal.
A baszk elnök úgy vélekedett: Spanyolország jelenlegi állammodellje megbukott, elképzelése szerint a jövő egy konföderációs spanyol állam, benne megosztott szuverenitással a nemzetek között.
Mint mondta, kitartanak a baszk út mellett, amelynek célja tárgyalásos úton, demokratikusan elérni, hogy a baszk autonóm közösség intézményi alapokmányában (Estatuto de Autonomía del País Vasco) bővítsék és javítsák az önrendelkezést.
A baszk kormány viszonya jóval kiegyensúlyozottabb a központi madridi kormányzattal a katalánokéhoz képest.
A kisebbségben lévő spanyol konzervatív Néppárt (PP) a baszk kormánypárt (PNV) együttműködésének köszönhetően tudta elfogadtatni a 2017-es költségvetési tervezetet, valamint a 2018-as költségvetési plafonról szóló javaslatát a spanyol törvényhozással.
Az alku részekén tíz éven át húzódó pénzügyi vitát zártak le úgy, hogy a spanyol kormány elismerte: a baszkok az indokoltnál több hozzájárulást fizettek az államnak, ezért visszaad nekik 1,4 milliárd eurót.
A spanyol parlamentnek szeptember 30-ig kell elfogadnia a jövő évi büdzsét, amelynek vitája a jövő héten várható, azonban egyelőre a PNV biztos támogatása nélkül.
