Donald Trump Észak-Korea diktátoráról: a rakétaember öngyilkos küldetésen van

Az amerikai elnök teljes megsemmisüléssel fenyegette meg Észak-Koreát.

Az elnök egyébként valóságos programbeszédet tartott, az „Amerika mindenekelőtt” elvét hangoztatva egekig magasztalta a nemzetállamok eszméjét, és szerinte – hozzá hasonlóan – minden ország vezetőjének a saját államát kell előtérbe helyeznie. Kiemelte, hogy a nemzetközi rend fenntartásának terhét többé nem viselheti aránytalan mértékben az Egyesült Államok. Ennek a gondolatnak a szellemében Trump egyébként már hétfőn megadta a találkozó alaphangját, amikor bírálta az ENSZ-t azért, mert az ezredforduló óta 140 százalékkal nőtt a költségvetése, munkatársainak létszáma pedig a duplája a 2000-es szintnek, miközben az eredményességén nem látszik meg a pluszráfordítás. Az amerikai elnök ennek megfelelően az ENSZ megújítását sürgette, hogy megerősödve a béke hatékonyabb őreként születhessen újjá. A reformok szükségességét Guterres is elismerte.

A kompromisszumkész hangnem abból a szempontból nem meglepő, hogy Trump valóban régi érveket vett elő az ENSZ működésével szemben. Mert miközben a világ legerősebb államai jókora összegeket fizetnek be évről évre a szervezet közös kasszájába, a nemzetközi konfliktusok főszereplői már hosszú ideje nem törődnek a világszervezet lépéseivel. Az egyik legkézenfekvőbb példa a szíriai háború: a közel-keleti országban immár hat éve folyik a vérontás, sokáig egyik felet sem sikerült megfékezni, és bár az Iszlám Állam egyre hátrébb szorul, kérdéses, mikor lesz újra valódi béke. De ugyanígy említhetjük Észak-Korea példáját, mely ellen az ENSZ az utóbbi bő egy évtizedben újabb és újabb szankciókat hozott, a remeteállam atomprogramja mégis sikeresebb, mint valaha. Vagy évtizedes teher a palesztin–izraeli konfliktus, amelyben fittyet hánynak az ENSZ határozataira. A világszervezet most éppen a rohingja muszlim kisebbséggel szembeni, mianmari atrocitásokkal szemben képtelen cselekedni, hiszen hiába halnak meg százak és menekülnek otthonaikból százezrek, az ENSZ egyelőre érdemi válaszra nem volt képes. Több esetben az ököljog eluralkodásával sem tudott mit kezdeni, ilyen volt például az iraki háború megindítása: az Egyesült Államok és legszorosabb szövetségesei a Biztonsági Tanács több tagjának vétója ellenére támadták meg az akkor még Szaddám Huszein irányította országot.

Ettől függetlenül a világszervezet szakosított szervei közül a legtöbb egyáltalán nem sikertelen, az UNICEF például sokat tesz a gyermekéhezés ellen – még ha annak megállításától természetesen fényévnyi távolságra is van –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentősége pedig a nagy járványok idején értékelődik fel. És az is igaznak tűnik, amit annak idején Dag Hammarskjöld egykori ENSZ-főtitkár mondott, miszerint a szervezet nem azért jött létre, hogy az emberiséget a Mennybe vigye, hanem hogy távol tartsa a Pokoltól. Ha a Pokol alatt egy harmadik nagy világégést értünk, ez legalább sikerült.

Magyarországról Áder János köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ott van a New York-i eseményen. Utóbbi amellett, hogy a tervek szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyal, kétoldalú megállapodásokat is aláírt, Bosznia-Hercegovinával, Ecuadorral, de még Kirgizisztánnal is. Szijjártó Péter mindemellett kedden megbeszélést folytat az ugandai, a tunéziai és a horvát külügyminiszterrel, valamint az Arab Liga főtitkárával.