Belgiumban ötezer ágyat és összesen tizenöt kórházat, köztük pszichiátriai és szociális otthonokat tart fenn az a nemzetközi jelenléttel bíró belga katolikus rend, amely a Vatikán kifejezett parancsa ellenére bejelentette, hogy kitart a halálba segítés gyakorlata mellett, vagyis az elviselhetetlen fájdalmat érző betegeiket továbbra is eutanáziában részesítik. A Belga Testvérek Segélyszervezete (Frères de la Charité de Gand) még augusztusban kapott felszólítást Ferenc pápától, hogy hagyjon fel az eutanázia felajánlásával, augusztus végéig kapva minderre haladékot.
A 210 éve fennálló, a Vatikán által 118 éve elismert rend döntése azért váltott ki a megszokottnál is nagyobb megrökönyödést, mert – mint ahogy közleményükből is kiderül – az eutanáziát nem végstádiumos betegeken is alkalmazzák, illetve hogy határozottan hisznek abban, hogy a módszer összeegyeztethető a katolikus tanítással. Azt írták, a döntés a keresztényi gondolatban gyökerezik, illetve abban, hogy ebbe beépítik a társadalmi fordulatokat és változásokat.
A XVII. században élt francia pap, Páli Szent Vince lelkiségét követő, genti alapítású rend a pszichiátriai rendellenességekkel küzdő, szellemi fogyatékossággal élő idősek ellátására specializálta magát, otthonaik Írországtól Kanadán át Kongóig megtalálhatók. Nagy számban tartanak fenn azonban óvodákat, szociális otthonokat, megváltozott munkaképességűek számára hozzáférhető műhelyeket is.
A kegyes halál szolgáltatások közé való felvétele már egy ideje napirenden volt a rendnél, köztük és a Vatikán között több pengeváltás is lezajlott. A vita alakulását szépen lehet követni ezen a linken. A történet különös bája, hogy a rend irányító testületének tagja Herman van Rompuy, az Európai Tanács egykori belga elnöke is, aki még augusztusban a tőle megszokott haiku rövidségű megszólalással szólt be a Vatikánnak. Ezt írta a Twitter mikroblogon: A Róma szólt, az ügy le van zárva című dolog ideje rég lejárt.
A rend szerdai bejelentése, hogy kitartanak a gyakorlat mellett, azt vetíti előre, nem visszakoznak Ferenc pápa felszólítása ellenére sem. Az a mostani hírekből nem derült ki, hány beteg ember kérte ezt a fajta megoldást élete befejezéséhez, de az biztos, hogy a katolikus világsajtó rengeteg orgánuma fejezte ki megrökönyödését a belga döntésre reagálva. A brit Catholic Herald például azonnali közbelépésre sürgeti a Szentszéket, és felveti, hogy ha minden marad, ahogy most, a rendnek az egyházból való kiűzéssel is szembe kell néznie.
A rendnek az eutanázia melletti kiállása tükrében az interneten található állásajánlataik felett olvasható szöveg (Radikális változáson megyünk keresztül abban a tekintetben, hogy hogyan támogatjuk és szolgáljuk a szellemi fogyatékos embereket
) egészen új és furcsa értelmet kap. De nem ez a legnagyobb probléma az eutanáziát elutasító katolikus egyház számára, hanem az, amit a Szövetség a Szabadság Védelméért (Alliance Defending Freedom – ADF), az emberi élet védelméért bíróságokon fellépő, világszerte jogsegélyt nyújtó, amerikai alapítású szervezet is kiemelt. Az ADF brüsszeli vezetője lapunknak úgy fogalmazott, az eset azért is különösen súlyos, mert a lépésre sem a belga kormány, sem törvények nem kényszerítették őket, saját maguk döntöttek így, szükségtelenül feladva a katolikus erkölcsöt. Sophia Kuby azt mondta, torz az az érvelés, mely szerint a szenvedés összeegyeztethetetlen a méltósággal. Az együttérzés nevében döntenek a kegyes halál mellett, az eutanáziát normális orvosi eljárásnak nevezve.
Az eutanázia 15 éve legális Belgiumban, a statisztikák alapján leginkább rákkal küzdő, nem feltétlenül idős férfiak esetében fordul elő.
