Margarítisz Szkínász az EB szokásos napi sajtóértekezletén a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker előző heti szavait idézte, amelyek szerint Törökország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától.
Juncker a múlt héten kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség. A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. Hozzátette továbbá, hogy Juncker a kérdést érinteni fogja a jövő heti évértékelő beszédében is Strasbourgban.
Később Martin Selmayr, az EB elnökének kabinetfőnöke is megszólalt a témában, hangsúlyozva, hogy „Európa ajtaja még nyitva áll Törökország előtt, de ez nem marad így sokáig” a jelenlegi körülmények mellett. A Politico hírportál tudósítása szerint a Juncker jobbkezének tartott német politikus egy hétfői brüsszeli konferencián rámutatott, hogy az európai vezetők egyre inkább elfordulnak Törökországtól, válaszul a törökországi változásokra.
A német kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitáján Angela Merkel és kihívója, Martin Schulz is a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást. Kettejük közül azonban Merkel óvatosabb álláspontot képviselt, mondván, hogy bár sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen, nem szabad „rácsapni az ajtót” Ankarára.
Steffen Seibert német kormányszóvivő később közölte: Törökország nincs abban a helyzetben, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. „A kancellár szavai magukért beszélnek” – jelentette ki. Úgy véli, a tárgyalások pillanatnyilag alvó állapotban vannak, és az EU vezetői visszatérnek majd a témára októberi csúcstalálkozójukon.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője, Ibrahim Kalin hétfőn Twitter-üzenetekben visszautasította Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz vasárnap esti televíziós vitájában Törökországgal szemben megfogalmazott bírálatokat. Kalin azt írta: „az európai látómező szűkülésének jele”, hogy a két politikus „Németország, valamint Európa alapvető és sürgős problémáit semmibe véve” támadta Törökországot és a török elnököt. Kalin hangsúlyozta: azzal, hogy a vezető német politika „megadja magát a populizmusnak”, a diszkriminációt és a rasszizmust súlyosbítja. Európa Törökország-ellenességével az unió gondjait másra hárítja annak érdekében, hogy magát nyugtatgassa – vélte a török politikus.
A tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
Az 1999 óta tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
