Adolf Hitler maradványainak nevezte az Aksam kormányközeli török napilap Angela Merkel német kancellárt és kihívóját, a szociáldemokrata Martin Schulzot.
Az Aksam szerkesztői a vonatkozó cikk címéhez horogkeresztet illesztettek, Merkelt pedig úgy ábrázolták, hogy a német vezető fekete betűkkel írt neve Hitler-bajuszt képezett a politikus orra alatt. A kancellár fényképe mellett szerepel két kisebb fotó Jean-Claude Junckerről, az Európai Bizottság elnökéről és Schulzról. Az írás felsorolja a Merkel és Schulz vasárnap esti televíziós vitájára adott hétfői török reagálásokat.
A jelenlegi német politikát és Hitlert párhuzamba állító cikkek már korábban is többször jelentek meg a török sajtóban, amikor a két ország viszonyában időre időre feszültség keletkezett. Recep Tayyip Erdogan török elnök márciusban pedig maga állította azt, hogy Merkel náci praktikákat alkalmaz, amiért nem engedte, hogy török miniszterek kampányoljanak Németországban.
A szintén kormánypárti Sabah angolul megjelenő változata, a Daily Sabah hétfőn úgy fogalmazott, hogy a „gyűlölet magjai”, amelyeket Merkel és Schulz ma ültetnek el, a közeljövőben társadalmi és politikai válságba sodorják Németországot. Az újság szerint Berlin a kiindulópontja a világban tapasztalható populista hullámnak, a német főváros a neonácizmus központja, de világelső a gyűlölet-bűncselekmények tekintetében is. A Daily Sabah beszámolója ironikusnak nevezte, hogy a másfél órás vasárnapi tévévita legnagyobb részében a választásra készülő német politikusok Törökországgal voltak elfoglalva.
Schulz kijelentette, hogy a tavalyi puccskísérlet utáni tisztogatással Ankara „átlépett minden határt”, ezért megválasztása esetén kezdeményezi a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítását. Merkel óvatosabban fogalmazott, hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
A német és a török kormány kapcsolatai a tavalyi puccskísérlet óta folyamatosan romlanak, a viszonyt konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. A berlini vezetés júliusban irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékektől.
