Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség által hétfőn közzétett kárösszesítés ijesztő képet fest a pusztításról: a vihar tizenöt nyugat-romániai megye több mint kétszáz települését sújtotta, az ítéletidőben nyolcan életüket vesztették, 145 személy megsérült. A katasztrófa nyomán a bukaresti kormány elrendelte egy telefonos gyorsriasztási rendszer kidolgozását.
Az orkánerejű szél több mint száz kilométeres óránkénti sebességgel csapott le mindenütt, és háztetőket sodort el, tövestül csavarta ki a fákat. Szemtanúk beszámolója szerint például az ítéletidő által leginkább sújtotta bánsági Temesváron pillanatok alatt befeketedett az égbolt, az iszonyatos erejű szélben a járókelők alig tudtak zárt helyiségbe menekülni a levegőben röpködő faágak, utcai bútorzatok, hirdetőtáblák elől. Hasonló gyorsasággal csapott le az ítéletidő Aradon, Kolozsváron és Besztercén is, ahol az előzetes riasztás elmaradása miatt az embereknek nem volt idejük felkészülni az orkánra.
Temes megyében öt személy lelte halálát a pusztító viharban: Buziásfürdőn egy háromtagú család vesztette életét, miután rájuk dőlt egy fa, ugyanakkor egy 59 éves férfi a személygépkocsijában halt meg, amikor a város határában rázuhant a megyeszékhelyt jelző hirdetőoszlop. Arad megyében egy nő Menyháza üdülőtelepen vesztette életét a rá zuhanó fa alatt, Beszterce-Naszód megyében pedig két férfi lelte halálát a viharban.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint Erdély-szerte 137 háztetőt sodort el a szél, közel háromszáz fa kidőlt, mintegy félszáz személygépkocsi megrongálódott. Az áramellátás tizenhárom megye több mint félezer településén megszakadt, számos helyen még hétfő kora délután sem sikerült kiküszöbölni a meghibásodást, emiatt mintegy 250 ezer fogyasztó még mindig áram nélkül van, több kórház áramfejlesztők segítségével működik. A mentőakciókban több mint ezer tűzoltó vett részt, a vihar miatt több mint kétszáz bajba jutott személyt kellett kimenteni.
Mihai Tudose román miniszterelnök közölte, a természeti katasztrófák esetére elkülönített tartalékalapból fognak támogatást nyújtani az ítéletidő által sújtott települési önkormányzatoknak. Ezzel egy időben sokan – köztük számos polgármester – arra panaszkodnak, hogy sem a meteorológiai szolgálat, sem a katasztrófavédelem nem jelezte időben a hatóságokat a közelgő természeti csapásra.
Klaus Johannis államfő éppen ezért válsághelyzetekben alkalmazható gyorsriasztási rendszer kiépítését kérte a román kormánytól, szerinte ugyanis a vasárnap pusztító vihar felfedte a katasztrófa-elhárítás és a lakosság gyors figyelmeztetése terén tetten érhető hiányosságokat. Johannis megengedhetetlennek nevezte, hogy az internetsebességéről és az IT-szakemberek nagy számáról elhíresült Romániában ne létezzen egy központi sürgősségi helyzetekben alkalmazható rendszer a lakosság riasztására. A román államfő szerint egy hasonló rendszer megakadályozhatta volna a vasárnapihoz hasonló tragédiákat.
A bírálatokra reagálva Mihai Tudose miniszterelnök hétfőn bejelentette, kormánya telefonos gyorsriasztási rendszert dolgoz ki a telefonszolgáltatókkal, a katasztrófavédelemmel, a távközlési hatósággal és a speciális kommunikációs szolgálat közreműködésével. (A kormányfő vasárnap este még meglehetősen furcsán reagált a természeti katasztrófáról érkezett hírekre, közölve: kormánya nem akadályozhatja meg a csapásokat, hiszen „nem tilthatja be rendeletben, hogy fújjon a szél”.)
A Sistem Alert elnevezésű rendszer keretében a mobilszolgáltatók előfizetőinek küldenek majd szöveges üzenetet, amelyet az érintett régióban tartózkodó polgárok kapnak meg szélsőséges időjárás, tűzvész, robbanásveszély vagy egyéb, kockázatosnak minősülő esetekben. A román kormányfő ugyanakkor úgy vélte, hasonló helyzetekben létfontosságú szerepet tölthet be a román közszolgálati rádió is.
