Nagy sebességgel zajlanak a szakértői és politikai szintű tárgyalások a kiküldött munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek ügyében Párizs és Budapest között, a francia fél mindenképpen tető alá akarja hozni a megállapodást. Bár augusztusban Emmanuel Macron francia elnök látványosan elkerülte Magyarországot és Lengyeloszágot közép- és kelet-európai turnéja során, értesüléseink szerint küszöbön áll budapesti látogatása időpontjának bejelentése – amelyen természetesen Orbán Viktorral is találkozni fog. A visegrádi négyes formátumban várható csúcstalálkozót még egy francia miniszteri látogatás is meg fogja előzni. A munkapiaci egyenlőtlenségek felszámolására, a Nyugat felől nézve „szociális dömping” megregulázására a tervek szerint az október 20-i brüsszeli uniós csúcstalálkozón adják áldásukat a tagországok. Furcsa módon a keleti tagállamok ellenkezését van hivatva letörni ezennel Magyarország, amelyre a francia fél saját céljai elérése érdekében konstruktív félként tekint. Több forrásunk is azon az állásponton volt, hogy a megállapodás eléréséért a francia vezetés eltekint a jogállamiság érvényesülését vagy a magyar menekültpolitikát számon kérő további szigorú nyilatkozatoktól.
Annál inkább rájár a rúd Lengyelországra, amelyre ebben a kérdésben is az unió fekete báránya szerepének eljátszása jutott. A francia kormánynak nagyon is jól jön, hogy a visegrádi négyek soros elnökségét éppen Budapest tölti be, így a kérdésben közvetlenül nem kell a jogállamiságának megsértésével vádolt, szégyenpadra helyezett varsói kormánnyal érintkezni. Budapest lehet tehát az a kompromisszumkész, aktív tárgyalófél, akivel gyakorlati eredményeket el lehet érni, Macron pedig odahaza felmutathatja, hogy vissza tudja vagdosni az egységes uniós munkaerőpiac vadhajtásait, esélyhez tudja juttatni a piacról kiszorult francia munkaerőt. Az Elysée-palotában úgy gondolkodnak, hogy ha a kompromisszumos megállapodást hatékonyan végre lehet hajtani, az a magyar kormánynak is kedvező lesz, hiszen Magyarország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, és a kiküldött munkavállalók a szigorítás miatt majd hazatérnek. A lengyeleknél ez a taktika úgysem működne, mert a kivándorlás miatt fellépett munkaerőpiaci hiányt így-úgy, de enyhíteni tudták ukrán munkásokkal. Kovács Zoltán kormányszóvivő az ügyben már júniusban tárgyalt Párizsban a francia elnök tanácsadóival. Az MTI-nek akkor azt mondta, hogy ami francia részről szociális dömpingnek tűnik, az közép-európai részről agyelszívás. A nyilatkozat is azt támasztja alá, hogy a magyar fél többek között ebből az irányból várja a hazai munkaerőpiaci helyzet javulását. A francia ajánlat 12 hónapban állapítaná meg a kiküldetés maximális időtartamát kétéves időtartamon belül, tehát a munkás a szerződése lejárta után nem is lehetne azonnal visszafoglalkoztatni. Valószínű, hogy a franciák üzenetét is tolmácsolja a pénteken a lengyel fővárosba látogató magyar kormányfő is.
