Öt évre kitiltották Ukrajna területéről Morvai Krisztinát, Jobbik európai parlamenti képviselőjét és Gaudi-Nagy Tamást, a párt volt országgyűlési képviselőjét, értesült a Magyar Nemzet.
A két politikus az ukrán–magyar határon szembesült a kitiltás tényével, az erről szóló határozatot csak ukrán nyelven kapták meg a határőrségről.
Morvai és Gaudi-Nagy a helyszínre érkező magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalt, nem akarták feladni a belépés lehetőségét. Morvai Krisztina később videóüzenetben számolt be arról, hogyan élte meg az ukrán hatósági fellépést.
A küldöttséget állítólag különösebb indoklás nélkül tiltották ki, de a bánásmódot már előrevetíthette Morvai Krisztina és az uniós kapcsolatokkal megbízott ukrán nagykövet levelezése.
Morvai Krisztina Facebook-bejegyzése szerint 3 héttel ezelőtt jelezte utazásuk célját, azt, hogy előadásokat tartanának az európai uniós „kisebbségi” normákról – az ukrán diplomata viszont késve és rosszallóan válaszolt, az engedélykérésre pedig nem reagált, igaz, nem is utasította el a belépést.
Korábban is volt már példa jobbikos képviselők Ukrajnából történő kitiltására: 2014 decemberében Szávay István Jobbik-alelnököt sújtották ötéves tilalommal, állítólag minden indoklás nélkül.
Gyöngyösi Mártont és Szaniszló Adriennt ugyanígy szankcionálta az Ukrán Biztonsági Szolgálat – őket az Index cikke szerint azért büntették, mert Ukrajnát megkerülve, megfigyelőként vettek részt a donyecki és luhanszki szakadár népköztársaságok választásain. 2014 októberében pedig bezáratták a később kémkedéssel megvádolt Kovács Béla, exjobbikos EP-képviselő beregszászi irodáját is, szeparatista tevékenység vádjával.
Az újabb kitiltások azonban nemcsak a Jobbiknak, hanem a magyar külpolitika és kárpátaljai érdekvédelem egészének szólhatnak. Az ukrán oktatási törvény elfogadására keményen reagált a magyar külügy, jelezte, hogy nem fogja támogatni az ukrán OECD-tagságot – a kialakuló vita pedig felélesztette az ukrajnai magyarellenességet.
A helyi sajtó hangot is ad a nacionalista szellemiségnek, több lap arról ír, hogy nem kell megijedni Budapest fenyegetőzéseitől, majd az Európai Unió vezetése helyre teszi a rebellis Magyarországot.
