Az orosz miniszter kifogásolta az amerikai diplomácia logikáját, amely Moszkvához hasonlóan a „paritás helyreállításával” indokolta a bejelentett korlátozást. (Az orosz fél a két országban működő külképviseletek alkalmazottai, az amerikai pedig a konzulátusok számának kiegyenlítésének szándékával magyarázta a visszavágást a másiknak.)
Lavrov felidézte, hogy korábban a Szovjetuniónak, és az Egyesült Államoknak is négy-négy konzulátusa volt a másik területén. Az egyiknek New Yorkban, San Franciscóban, Seattle-ben és Houstonban, a másiknak Leningrádban (a mai Szentpéterváron), Szverdlovszkban (a mai Jekatyerinburgban), Vlagyivosztokban és Kijevben (a függetlenné vált Ukrajna fővárosában). A szovjet államszövetség felbomlása után a miniszter szerint Washington elutasította Moszkvának azt a felajánlását, hogy nyisson egy negyedik képviseletet Oroszországban.
Lavrov kifogásolta azt is, hogy az Egyesült Államok területén szolgálatot teljesítő orosz diplomaták létszámába azokat is beleszámolják, akik Moszkvát az ENSZ-nél képviselik. Felrótta továbbá Washingtonnak, hogy a decemberben kiutasított 35 orosz diplomata mindössze két napot kapott arra, hogy családostól elhagyja az országot, és hogy most is csak két nap áll rendelkezésre a három konzuli objektum bezárására. Ezzel szemben példaként hozta fel, hogy az orosz kormány egy hónapot adott az amerikai külképviseletek létszámának 755 fős csökkentésére.
A miniszter elismerte, hogy az Egyesült Államok nem követelte a bezárandó orosz intézmények személyzetének távozását.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökséget arról tájékoztatta egy magas rangú amerikai tisztségviselő, hogy Donald Trump amerikai elnök személyesen döntött az orosz hivatalok bezáratásáról. A meg nem nevezett amerikai illetékes szerint Trump elé több lehetséges lépést terjesztett be nemzetbiztonsági csapata.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!