Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) zöld jelzést adott csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző, európai uniós ügyészi hivatal, az Európai Ügyészség létrehozásához – közölte az MTI.
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.
Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csalás elleni hivatala (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) munkáját, mivel ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését. Az uniós hivatal székhelye Luxemburgban lesz. Eddig 18 EU-tagállam csatlakozott a megerősített együttműködéshez (Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia), illetve Olaszország és Ausztria jelezte csatlakozási szándékát.
Magyarország régóta elutasítja az ötletet, hogy a magyar ügyészség helyett valamilyen európai szerv járjon el büntetőügyekben. Az Európai Ügyészség felállításáról az első tervezetet még az előző, José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság készítette el 2013 nyarán. Ebben egy központosított ügyészi hivatal terve szerepelt, Brüsszel nevezett volna ki a tagállamokba delegált európai ügyészeket, akik kizárólagos jogkörrel jártak volna el az uniós pénzeket érintő ügyekben.
Ezért 2013 őszén a magyar Országgyűlés, illetve tíz másik tagállami parlament egy ritkán alkalmazott eszközzel élt, úgynevezett sárga lapos eljárást indítottak, vagyis a javaslat visszavonására kötelezték a Bizottságot. A tagállamok ellenzése miatt ellenére a Barroso-bizottságnak vissza kellett volna vonnia átdolgozásra, de nem tette, ragaszkodott hozzá. Az új, Jean-Claude Juncker által vezetett testület azonban végül engedett a nyomásnak, és elvetette a centralizált ügyészség ötletét.
