Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy megszakítja a kereskedelmet azokkal az országokkal, amelyek Észak-Koreával üzleti kapcsolatban állnak – írta vasárnap este a Twitteren Donald Trump.
Mindezt azután közölte az amerikai elnök, hogy Phenjan vasárnap bejelentette: sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombával. Ez már a hatodik kísérleti atomrobbantás volt, és minden korábbinál nagyobb erejűnek bizonyult, két erős földrengést is kiváltott.
Mint a HVG.hu kiemelte, az észak-koreai külgazdasági hivatal 2016-os összesítése szerint hazánk is rajta van azon a 82 országból álló listán, amely Észak-Korea kereskedelmi partnereit tartalmazza. Igaz, hazánk részesedése elenyésző: 2016-ban mindössze 13 ezer dollárnyi kereskedelmet regisztráltak, ami a lista 76. helyéhez volt elegendő. (A KSH más számokat közölt: a statisztikai hivatal szerint 2016-ban 7500 dollárnyi árut exportáltunk, import pedig nem volt.)
A pekingi külügyminisztérium szóvivője eközben az MTI beszámolója szerint közölte, elfogadhatatlan és méltánytalan Donald Trump fenyegetőzése. „Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy egyrészt a kérdés békés rendezésén dolgozunk, másrészt a saját érdekeinket szankciók fenyegetik és sodorják veszélybe – emelte ki Keng. – Ez nem objektív, és nem is fair” – tette hozzá a szóvivő.
Kitért arra is: Kína hivatalosan tiltakozott Észak-Korea előző napi nukleáris kísérleti robbantása miatt, amely az eddigi legerősebb volt az ország történetében, és amelyről Phenjan azt állítja, hogy hidrogénbombateszt volt. Szavai szerint Kína Észak-Korea pekingi nagykövetségénél fejezte ki súlyos nemtetszését. „Kína ellenzi, hogy Észak-Korea folytassa nukleáris és ballisztikus programját, és elkötelezett a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tétele mellett. Ez az álláspontunk jól ismert, és Észak-Korea is tisztában volt vele” – jelentette ki.
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén azt közölte: csakis a legerőteljesebb szankciók állíthatják meg Phenjant. Rámutatott arra, hogy a 2016 óta hozott intézkedések hatástalanok voltak. Észak-Korea nukleáris programja „fejlettebb és veszélyesebb, mint valaha” – szögezte le. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy Washington nem akar háborút, de „a türelme nem végtelen”.
Kína ENSZ-nagykövete pedig közölte: Peking nem engedi meg, hogy „káosz és háború” keletkezzen a Koreai-félszigeten. A kínai diplomata, Liu Csie-ji arra szólította fel Észak-Koreát, hogy azonnal hagyjon fel a „helytelen cselekedetekkel”. A nagykövet az összes érdekelt felet felhívta arra, hogy „komolyan fontolja meg” a phenjani ballisztikusrakéta-program, illetve atomprogram, továbbá a térségbeli amerikai és dél-koreai hadgyakorlatok egyidejű felfüggesztését. A kínai nagykövet leszögezte, hogy az észak-koreai lépések nem csupán „helytelenek”, de ellentétesek az észak-koreai érdekekkel is. „Vissza kell térni a problémák párbeszéd útján való rendezéséhez” – szögezte le Liu Csie-ji.
Oroszország ENSZ-nagykövete szintén az észak-koreai válság diplomáciai rendezésének fontosságát hangoztatta, és felvetette, hogy az ENSZ főtitkárának kellene közvetítést vállalnia. Vaszilij Nebenzia leszögezte: Észak-Korea nukleáris kísérlete „komolyan veszélybe sodorta” a térség békéjét, de a rendezéshez „hideg fejre” és a feszültség eszkalálódásához vezető cselekedetektől való tartózkodásra van szükség. Az orosz ENSZ-nagykövet „átfogó rendezést” sürgetett a Koreai-félsziget gondjainak megoldására.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésével egy időben Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Mun Dzsein dél-koreai elnökkel. Washingtoni közlés szerint a két politikus egyetértett abban, hogy elérkezett az idő „nagyobb nyomásgyakorlásra” és szankciókra Észak-Korea ellen. A Fehér Ház nem adott ki közleményt a telefonbeszélgetésről, a dél-koreai elnöki hivatal ugyanakkor Szöulban azt közölte: Donald Trump és Mun Dzsein megállapodott abban, hogy megszüntetik a dél-koreai rakétákra felszerelhető robbanófejekkel kapcsolatos, eddig érvényben lévő súlykorlátozást. A korlátozás eddig 500 kilogramm volt.
Ugyancsak hétfőn a Kreml közölte: a BRICS országok csúcstalálkozóján lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt dél-koreai kollégájával. Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a két elnök nyomatékosan elítélte a kísérleti atomrobbantást. Putyin közölte Mun Dzseinnel, hogy Moszkva álláspontja szerint a válságot kizárólag diplomáciai úton, tárgyalásokkal lehet megoldani. Oroszország a térség békéjét és biztonságát súlyosan veszélyeztető cselekedetként értékeli a phenjani lépést – jelentette ki. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője telefonos sajtótájékoztatóján újságíróknak azt is elmondta, hogy a térségen kívüli országoknak könnyű egy esetleges Észak-Korea elleni háborúról beszélni, de a térségbeli országoknak körültekintőbben kellene fogalmazniuk.
James Mattis amerikai védelmi miniszter vasárnap rövid nyilatkozatban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kész „erőteljes katonai választ adni” az észak-koreai fenyegetésre, Donald Trump elnök pedig vasárnap éjjel Abe Sinzó japán kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésében megerősítette: Washington „minden eszközt igénybe vesz”, hogy megvédje szövetségeseit Észak-Koreával szemben.
Hétfőn Doris Leuthard svájci államfő bejelentette: Svájc kész közvetíteni a felek között az észak-koreai válság politikai rendezésében, amelyhez helyszínt is hajlandó adni. Az elnök szerint a diplomácia területén régóta semleges álláspontot képviselő Svájc alkalmas lehet a közvetítői szerep betöltésére, de a válság rendezéséhez az is szükséges, hogy Kína és az Egyesült Államok is felelősségteljesen álljon a kérdéshez. Hozzátette: „Itt az ideje tárgyalóasztalhoz ülni.” (MTI)
